Sopronban, a Perkovátz-Ház különtermében került sor szeptember 29-én a Szövetség a Közös Célokért társulás elnökségi ülésére, amelyet a Széchenyi Társaság által szervezett Nemzettudat és nemzeti identitás című konferenciával összehangoltan szerveztek meg.
A tanácskozáson résztvevő civil szervezetek, polgári társulások képviselőit Duray Miklós, a SZAKC elnöke köszöntötte, köszönetet mondva a házigazdának, Rubovszky Andrásnak, a Széchenyi Társaság főtitkárának. A budapesti székhelyű civil szervezet – a SZAKC egyedüli magyarországi tagszervezete – elhivatottan a nemzettudat és az identitás megerősítésén dolgozik. Munkája elismeréseként Rubovszky András augusztus 20-án vehette át a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést, s ehhez gratulált Duray Miklós. Méltatta Bárdos Gyulát is, aki a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta. A Csemadok pedig a Magyar Termék Nagydíj Kárpát-medencéért nívódíj elismerésben részesült augusztusban.
Visszatekintésében az elnök felidézte, hogy a szövetség 2001-ben alakult, a státusztörvény kihirdetése után. „Szlovákia, a Felvidék vonatkozásában ez a törvény a jelentőségéből azóta semmit sem veszített”- hangsúlyozta Duray. A törvény kapcsán megjegyezte, hogy bár beszűkültek az alkalmazásának lehetőségei, a SZAKC-ot az öt országos szervezet (Csemadok, MKP, SZMPSZ, SZMSZSZ, SZMCS) azért hozta létre, hogy ne induljon meg – a más országokban élő magyarokhoz hasonlóan – a versengés a törvény alkalmazásának lehetőségei iránt.
Duray elmondta, hogy a megalakulás után sok körülmény akadályozta a SZAKC munkáját, működését. A beszűkült lehetőségeket felismerve azonban olyan ügyek intézését vállalta fel a szövetség, amely egy-egy tagszervezet erejét ugyan meghaladta volna, de egységesen sikeresen tudták a feladatot elvégezni. „A jövő szempontjából azt kell vizsgálnunk, hogy a nyertes pályázatokból végzett feladatok mellett, mint 2006-ban a Felvidék.ma létrehozása volt, hogyan lehetne visszatérni arra az eredeti elképzelésre, amely a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján a világ magyarságára kiterjedő hálózat építését valósítja meg részben vagy egészben.”
A SZAKC elnöke szerint a jövőre tekintve érdemes lenne a társulás szervezeteinek azon gondolkodni, hogy a szűkre szabott törvényt miként lehet javítani. Ez azért lehet indokolt, mert az egyszerűsített honosítási eljárásban eddig egymillióan éltek a magyar állampolgárság felvételének lehetőségével, míg a visszaszorítás ellenére a Magyar igazolványra még mindig több igénylést nyújtottak be. E tény mutatja, hogy a magyar állampolgárság felvételének törvényi szabályozása a felvidéki magyarokat nem tudja segíteni, ám a státusztörvény újragondolása által más nemzetpolitikai irányokat lehetne kidolgozni. „Az erre irányuló egyeztetések azonban hiányoznak”- összegezte Duray Miklós.
A társulás tevékenységéről Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója számolt be
„Az irodahálózatunk a legnagyobb érték” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „Több olyan feladatunk van, amelyet egy szakértőnk valamelyik irodánkban végez, gondoz, de a sikerünket az adja, hogy valamennyi tájékoztató irodánkban elérhetőek az információk és infokommunikációs eszközökkel rendelkezünk, honlapokat működtetünk.” Kiemelte: „Erősségünk, hogy rugalmasak vagyunk, és valamennyi irodánk tud a polgároknak elméletben és gyakorlatban többletinformációt nyújtani.”
A társulás bekapcsolódik a budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézettel a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat működtetésébe. „A polgárokat biztatjuk, és jó példával járunk elöl, hogy a jogsérelmeikkel forduljanak irodáink munkatársaihoz. Már ezen a területen is ismernek és rendszeresen keresnek bennünket“– emelte ki a SZAKC igazgatója.
A SZAKC tevékenységi körébe tartozik többek között a szakképzésben és felnőttképzésben résztvevő intézmények és szakemberek hálózatának építése, amelyhez eddig 40 intézmény csatlakozott, a legnagyobb szakközépiskoláink vezetőit is beleértve.
A legfontosabb feladataik közé tartozik a felvidéki civil szervezetek munkájának segítése azzal, hogy szakmai együttműködést alakítottak ki a magyarországi megyei Civil Információs Centrumokkal. A SZAKC a nagyobb régiókban működő irodáiban (Komárom, Dunaszerdahely, Pozsony, Ipolyság, Rimaszombat, Rozsnyó és Királyhelmec) rendszeresen, minden hónapban, két csütörtöki napon tartanak civil tájékoztató napot. „Ezeknek az információs napoknak nagyon jó szakmai visszhangjuk van, a hálózatunknak pedig folyamatos elfoglaltságot jelent a magyar-külhoni magyar szervezetek közötti kapcsolatépítés segítése, az újabb és újabb együttműködési lehetőségekről, pályázati kiírásokról stb. való tájékoztatás” – fogalmazott Pogány Erzsébet.
A feladatok köre bővült
A feladatok említése során a SZAKC igazgatója beszámolt az elnökségi tagoknak arról, hogy a társulás 2001-ben megfogalmazott kezdeti tevékenységét jelentősen bővítette és több éve sikeresen részt vesznek a felnőttoktatás és szakképzés szervezésében, határon átívelő kapcsolati tevékenységben, gazdasági információs hálózat és adatbázis folyamatos bővítésében.
Pogány Erzsébet felhívta a figyelmet, hogy a SZAKC 2017-ben olyan jelentős ügyek sikerén is dolgozott, mint: a Magyarok Nagyasszonya szobor átadása Királyfiakarcsán; Alsóbodokon, a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolna avatása, amely a mártírpolitikus Esterházy János hamvainak végső nyughelye; valamint az év folyamán eddig lezajlott Szent László év programjai.
A szlovákiai magyar média helyzetének áttekintése
Az elnökség tagjai a társulás által működtetett Felvidék.ma hírportállal kapcsolatban megállapították, hogy a széles körű regionális tudósítások a portál erősségei, amelynek kiterjesztése nagy értéket képviselhetne egyéb felvidéki média megjelenésében is.
„Készen állunk még több energiát fektetni a felvidéki polgárok tájékoztatása érdekében a sajtótermékek bővítésébe, színvonaluk javításába és elérhetővé tételébe”- nyilatkozta Pogány Erzsébet.
A vita során megállapították, hogy a hírportálok gombamód szaporodnak, de ugyanakkor a szlovákiai magyarok televízió és rádió szolgáltatásának koncepciója még mindig megoldásra vár. Emellett a nyomtatott hetilap, de még inkább egy újabb napilap indítása sem valósult meg, melyet az elnökségi ülés résztvevői mind hiányként fogalmaztak meg. Majd a felvidéki média általános helyzetét elemezve jó példának emelték ki a mátyusföldi havilapot, a TERRA Hírújságot, az Ipolyság és környéke eseményeit összefoglaló Honti Lapokat illetve a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – a Csemadok tevékenységét bemutató az Első Kézből című lapot. Az elnökség javaslatot tett az idősebb, szép korú emberek internethasználatának oktatására, hogy tájékozódni tudjanak az elektronikus sajtóból is.
A tevékenység ismertetése után az elnökség jóváhagyta a társulás tevékenységéről szóló beszámolót, a társulás 2017. évi gazdálkodásáról szóló jelentését, a 2018. évi költségvetését. Ugyanakkor jóváhagyták az ellenőrző bizottság jelentését a gazdálkodásról.
Az elnökségi ülés után a Nemzettudat és nemzeti identitás című konferencia résztvevői koszorút helyeztek el a Sopron belvárosában található Széchenyi szobornál.
A Konferencia szeptember 30-án délelőtt a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban folytatódott.
