A Szövetség a Közös Célokért a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete felkérésére és szakmai támogatása mellett párbeszédet kezdeményezett a felvidéki képzőművészet terén évtizedes tapasztalattal rendelkező művészettörténeti, muzeológiai szervezetekkel, szakemberekkel, illetve alkotókkal. A rendezvény célja, hogy a szakmai intézmények és vezetőik bevonásával elindítsuk és számba vegyük a felvidéki képzőművészek hagyatékának felkutatását, rendszerezési lehetőségét, a hagyatékgondozás szakmai feltételeit, illetve bemutatásra kerüljenek az eddig megvalósult hagyatékgondozási projektek.
A szakmai nap a felvidéki közművelődésért című szakmai konferenciára 2022. november 10-én és 11-én került sor a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban. A résztvevőket Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója és Kovács Csonga Anikó, a MAMSZE elnöke üdvözölte.
A felvidéki magyar kortárs művészek hagyatékgondozásának szükségszerűségéről, problematikájáról szóló beszélgetésben a résztvevők rövid bemutatkozás után kötetlenül bejelentkezhettek és elmondhatták véleményüket, illetve megfogalmazhatták javaslataikat.
Ennek alapján a tanácskozásban résztvevők megállapították, a szakmai nap összehívása hiánypótló esemény és már magában az is előrelépésnek számít, hogy az együttműködésre készséget mutató szakemberek jegyzékét sikerült összegyűjteni.
A tanácskozás során Kopócs Tibor grafikus-, festő- és zománcművész, a MAMSZE tiszteletbeli elnöke ismertette a jelenlévőkkel az általa összeállított kortárs, felvidéki magyar képzőművészek listáját, melyet a helyszínen elhangzó nevekkel bővítettünk. Farkas Veronika művészettörténész felvetette, hogy a regionálisan működő múzeumok/galériák bevonásával érdemes lenne tovább bővíteni az elhunyt, felvidéki magyar kortárs képzőművészek listáját.
A beszélgetés során megfogalmazódtak a rövid távú célok is.
Dolán György festőművész úgy vélekedett, a hagyatékgondozást is alulról szerveződően kell elindítani. Ennek érdekében fontos a kapcsolatépítés, kapcsolattartás a polgármesterekkel, népművelőkkel programszervezőkkel helyi szinteken, a hagyatékkal rendelkező képzőművészek feltérképezésében.
Hideghéthy Andrea hozzászólásában megjegyezte, érdemes lenne létrehozni egy online-katalógust, amelynek segítségével az évfordulós művészeket ajánlani lehet galériáknak, kiállításszervezés céljából, főként, hogy ne merüljenek feledésbe, hanem a köztudatban erősítsük szellemi és kulturális hagyatékukat.
Jarábik Gabriella hozzászólásában leszögezte, a múzeumok nem tudják vállalni a hagyatékgondozást, mivel más intézményes feladatköreik vannak, így az sem jelentene megoldást a hagyatékok gondozásában. Ehhez a véleményhez Nagy Iván is csatlakozott hozzászólásában.
Szabó Haltenberger Kinga művészettörténész, Szabó Gyula festőművész életművének és hagyatékának gondozója hozzászólásában megerősítette, nincs az országban megfelelő intézményrendszer, de törvényi szabályozása sincs a hagyatékgondozásnak, így megoldatlan kérdés a mai napig. Az eddig elhangzott felvetésekre reagálva arról is szólt, hogy meg van a veszélye a regionális kezdeményezésekhez való kapcsolódásnak, mert félő, hogy a Regionális Művelődési Központokba kellene betagozódni, ami nem lehet cél (ún. Osveta).
A tanácskozáson elhangzottak alapján hosszútávú célként megállapításra került, hogy a felvidéki magyar közösség igényeként kell megfogalmazni egy Szlovákiai Magyar Galéria megalapítását, amely dokumentálná a szlovákiai magyar képzőművészek munkásságát, katalogizálná a hagyatékukat, lehetősége lenne a múzeumokkal, galériákkal való szoros együttműködésre. Ehhez állami forrásokra, alkalmazottakra is szükség van.
A konferencián összegzésre került az elhunyt felvidéki magyar alkotóművészek listája. A workshopon előterjesztésre került, hogy további javaslatok kerülnek összegyűjtésre a regionálisan dolgozó művészettörténészek segítségével, illetve a lista bővítésére is sor kerülhet, esetleg regionális, műfaji felosztás alapján.
