Tíz éve az őshonos kisebbségek jogainak védelmében

2012-ben a Magyar Országgyűlés keretén belül működő Nemzeti Összetartozás Bizottsága ülésein született az a felismerés, hogy miután a rendszerváltozások nem hoztak jogbiztonságot a trianoni békediktátummal elszakított őshonos magyarság részére, szükség van a Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozására.

Az intézet egy munkavacsora keretében emlékezett az első évtizedre, ahol felvázolták az előttük álló feladatok sokaságát. Valamennyi elszakított régióból egy-egy aktuális téma is górcső alá került. Csóti György igazgató üdvözölte a résztvevőket, majd Nagy Dávid jogász a felvidéki Falath Zsuzsannát ért jogsérelmekkel kapcsolatban szólt, Darcsi Karolina a háborúval is sújtott kárpátaljai magyarság helyzetét ismertette, Zsigmond József az úzvölgyi pereket, Losoncz Dávid pedig a vajdasági magyar problémákat részletezte.

Nem maradhatott ki a két székely aktivista, Beke István és Szőcs Zoltán ellen Romániában folytatott koncepciós per sem, az előbbi személyesen is beszámolt az átélt megpróbáltatásokról. Valamennyien elismerően szóltak arról a támogatásról, amelyet a Kisebbségi Jogvédő Intézettől kapnak. Forró Krisztián, a Szövetség elnöke is felszólalt a rendezvényen,

azt kívánva, bárcsak kevesebb munkája volna a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek – bár az elhangzottak ismeretében erre sajnos egyelőre még esély sincs!

Néhány szó erejéig álljunk meg a felvidéki ügynél. Mint ismeretes, Falath Zsuzsanna pozsonyi muzeológus magyarságának vállalása után szembesült diszkriminációval, elvesztette a munkáját is. Szlovákiában is érdemes jogorvoslattal élni, az elsőfokú bírósági ítélet a javára döntött. Az ügyét képviselő Nagy Dávid jogász felszólalásában a felvidéki magyar közösség számára is követendő példaként említette a jogaiért harcoló ifjú hölgyet.

A jubileum alkalmából jelent meg A Kisebbségi Jogvédő Intézet első évtizede (2012–2022) című kötet is, amelyet minden résztvevő hazavihetett. A Tíz esztendő a nemzet szolgálatában alcímet viselő képes albumot Csóti György és Dabis Attila szerkesztették, 180 oldalon több száz fotó kíséretében mutatják be az intézet tevékenységének elmúlt 10 évét.

A kötetből többek között megtudjuk, hogy a Kisebbségi Jogvédő Intézet az egész Kárpát-medencére kiterjedő jogvédelmi hálózat, amely mintegy két tucat állandó jogsegélyszolgálati helyet működtet az elcsatolt magyarlakta területeken. Évente több mint húsz konkrét ügyet támogatnak. Tematikus konferenciákkal rámutattak például a felvidéki diszkriminatív kárpótlási törvényre, de a kárpátaljai nemzetrésszel szemben elkövetett soviniszta ukrán ámokfutásra is. Ügyelnek tevékenységük láttatására is, részt vesznek a nyári szabadegyetemeken, köztük a felvidéki Martoson és Gombaszögön is, ahogy természetesen Tusványoson (Bálványosi Nyári Szabadegyetem) is. Emellett rendszeresen megszervezik a saját nyári egyetemüket is „Kisebbségvédelem Európában” címmel.

2019-ben saját tudományos folyóiratot alapítottak Kisebbségvédelem címmel, ennek Duray Miklós személyében pozsonyi szerkesztője is van.

A külhoni magyarság problémáinak komplex megoldására az autonómia különböző formáit ajánlják. Publikációikat a honlapjukon is elérhetővé teszik, így van ez a jubileumi kiadvány esetében is, amely itt tölthető le az Kisebbségi Jogvédő Intézet honlapjáról.

Nagy Dávid Falath Zsuzsanna jogvédelméről tájékoztat (Fotó: Oriskó
Norbert/Felvidék.ma)

Céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a már megtörtént jogsérelmek orvoslásában, illetve hozzájáruljanak a jövőbeni jogsértések megelőzéséhez. A partnerszervezetek melletti együttműködés mellett nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy a jogsértéseket sajtó- és médiavisszhang kísérje, számos véleménycikk született az intézet munkatársainak tollából, Csóti György szerzői munkásságát a Felvidék.ma olvasói is jól ismerik.

Az intézet igazgatójával a múlt héten Szűcs Dániel vezető szerkesztőnk beszélgetett az éppen aktuális jogvédő tevékenységekről, melynek során Csóti György így fogalmazta meg a Kisebbségi Jogvédő Intézet küldetését: „A Kárpát-medence egészében emelt fővel járhasson szülőföldjén minden magyar ember. Sehol ne érhesse bántódás, jogsérelem magyarsága, vagy vélhetően magyarsága miatt.”

Úgy legyen, és további eredményes tevékenységet kívánunk a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek!

(ON/Felvidék.ma)