Az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeinek választ kell adniuk az új kihívásokra, az egyéneket és a közösségeket kell előtérbe helyezniük, nem az államokat kellene kiszolgálniuk, népszerűsíteniük kellene a jó gyakorlatokat, beleértve a sikeres európai autonómiamodelleket – mondta el Vincze Loránt kedden Strasbourgban, az Európa Tanács magyar elnöksége által szervezett magasszintű zárókonferencián.
A Nemzeti kisebbségek identitása a sokszínű társadalmakban: Európai perspektívák című rendezvényen Vincze a FUEN nevében gratulált a magyar kormánynak a jól megtervezett és kivitelezett ET-elnökséghez, és kiváltképpen ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét az elnökség fő prioritásai közé emelték.
Előadásában a FUEN elnöke, az RMDSZ EP-képviselője kifejtette:
az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája létrehozása az Európa Tanács legnagyobb megvalósításai, mert ezek az eszközök érték el a legnagyobb hatást Európában.
Emlékeztetett: ezek akkor születtek meg, amikor a volt Jugoszláviában dúló háború nyomán az európai államok ráébredtek, hogy a nemzeti kisebbségek ügyei és a nemzetközi kisebbségvédelmi megállapodások legitim nemzetközi kérdések és nem egyes tagállamok belügyei. Hozzátette: sajnos a kilencvenes évek óta stagnál a kisebbségvédelem, az Európai Unió pedig, annak ellenére, hogy az értékek megtestesítőjeként és nemzetközi jó példaként tekint magára, mégis szándékosan mellőzi a nemzeti és nyelvi kisebbségekre vonatkozó közös normarendszer kialakítását.
„A Keretegyezményt az EU és az ET tagállamainak túlnyomó többsége ratifikálta, és ma általánosan elfogadott nézet, hogy ez azt bizonyítja, Európában a kisebbségi kérdés megoldódott. De ez egy hibás szemlélet: még az Unión belül is vannak olyan aláíró tagállamok, amelyek nem ismerik el kisebbségeiket, mások visszavesznek a már megadott jogokból, vagy nem alkalmazzák a kisebbségi törvényeket. Ugyanakkor etnikai konfliktusoknak és feszültségnek vagyunk tanúi szomszédainknál, Ukrajnában, és a Nyugat-Balkánon” – mutatott rá a FUEN elnöke, aki tagállami példák – a görögországi török kisebbség el nem ismerése, a szlovákiai magyarok ellen irányuló Beneš-dekrétumok, az észtországi és lettországi állampolgárság nélküli oroszok – felsorolásával példázta, hogy az EU a nyilvánvaló jogsértések ellenére is csendben marad, a rosszul értelmezett szubszidiaritás elvére támaszkodva.
Vincze Loránt javaslatokat fogalmazott meg az Európa Tanács felé a két kisebbségvédelmi eszköz hatékonyabbá tétele érdekében.
Többek között a szakértői bizottságok szerepének növelését, az általuk megfogalmazott javaslatok érvényesítésének számonkérését, egy hatékonyabb monitoring-mechanizmus kialakítását, a jelentéstevési gyakorlatok reformját javasolta. Ugyanakkor szerinte új generációs kisebbségvédelmi eszközök kidolgozására is szükség van, hiszen a két eszköz ma idejét múltnak tekinthető, mivel nem veszik figyelembe a digitalizációt, a mesterséges intelligencia megjelenését, nem hivatkoznak azokra a friss tanulmányokra, amelyek bizonyítják a többnyelvűség hozzáadott értékét társadalmaink számára.
Az Európai Parlament tagjaként az RMDSZ képviselője Strasbourgban arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak fel kellene karolnia a Keretegyezményt és a Chartát, és a jogállamisági vizsgálatok részévé kellene tennie a két dokumentumot, ahogyan a Velencei Bizottság ajánlásaival tette. Hozzátette: az ET jogi eszközei gyakorlatilag a tagállammá válás kritériumrendszerének gerincét képezik az EU-csatlakozási folyamatban az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területein, de ennek a csatlakozást követően is így kellene maradnia.
Az őshonos közösségek sorsa is legyen része az Európa jövőjéről szóló vitáknak
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke a konferencián bemutatta az EP Kisebbségi Munkacsoportjának működését, valamint annak lehetőségeit, hogy a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségek hangját hogyan lehet becsatornázni az Európa Jövőjéről szóló konferenciába.
Gál Kinga előadásában elmondta: „2004 óta töltök be vezetői tisztséget az EP Kisebbségi Munkacsoportjában, ahol megjeleníthetjük úgy a magyar, mint más európai hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek legfontosabb ügyeit és problémáit. Ez az a fórum, ahol ezen kisebbségi közösségek képviselői személyesen beszélhetnek a legaktuálisabb kérdésekről és kihívásokról.”
A képviselő szerint – ahogy azt az elmúlt években az Európai Bizottsághoz intézett számos formális kérdése is bizonyítja -, ezeket a közösségeket az élet szinte minden területén érinti diszkrimináció, legyen szó oktatásról, nyelvhasználatról vagy gyűlöletbeszédről.
Ennek ellenére „az Európai Bizottság magatartása mindig nagyon tartózkodó, sőt elutasító az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően. Kettős mércét alkalmazva cinikus módon kompetenciahiányra, a szubszidiaritás elvére hivatkoznak, miközben folyamatosan ássa alá a tagállamok szuverenitását, és lényeges tagállami hatásköröket igyekszik felülírni, ha a politikai érdek éppen azt kívánja.”
Gál Kinga az Európa Jövőjéről szóló konferencia plenáris ülésének tagjaként hangot kíván adni annak, hogy ebbe a közös gondolkodásba is becsatornázódjon a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségi közösségek hangja, ezen közösségek érdekeinek hatékony megjelenítése.
„Itt az ideje, hogy végre áttörjük a Bizottság ellenállásának falát, és legyen nyitottság a valós esélyegyenlőség megvalósítása irányába konkrét jogszabályok által. Az Európa jövőjéről szóló konferencia meghirdetett célja az, hogy az emberek Európa-szerte megosszák egymással elképzeléseiket a közös jövőnkről, és részt vegyenek annak alakításában. Amennyiben ezt valóban meg szeretnék valósítani a gyakorlatban is, akkor elengedhetetlen, hogy meghallják annak a több mint 50 millió európai polgárnak a hangját, akik valamilyen hagyományos nemzeti vagy nyelvi közösséghez tartoznak. Másképp a Bizottság végleg hitelét fogja veszteni e közösségek szemében” – hangsúlyozta a képviselő.
