Minden európai nemzet és minden európai állam létérdekének nevezte a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítását az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten, a Parlamentben, ahol a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülését tartották ma.
Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésének nyitó beszédében arról beszélt, hogy az államokra mint közhatalmakra új kihívásként nehezednek a magánhatalmak.
Közölte, a statisztikai adatok szerint a globális tőkekoncentráció következményeként ma a világ tíz legerősebb magáncégének az összesített tőkeereje nagyobb, mint a világ 180 szuverén államának. 2017-ben a világ 100 legnagyobb bevételt előállító entitásának listáján 71 multinacionális vállalat, azaz államhatárokon átívelő magánhatalmi csoport szerepelt és csak 29 állam – részletezte. Hozzátette: harminc évvel ezelőtt ezen a listán még az államok voltak többségben.
Az Országgyűlés elnöke egyre súlyosbodó, de múlt századi kihívásként beszélt a demográfiai robbanásról vagy hanyatlásról, a globális felmelegedésről, az illegális migrációról, a nemzetközi terrorizmusról. Kövér László azt mondta, az államok és a multinacionális vállalatok küzdelmének tétje világszerte az országok pénzügyi, gazdasági, természeti és emberi erőforrásai feletti rendelkezési jog megtartása, illetve megszerzése.
A házelnök szerint a nemzeti önazonosság gyengítésének és felszámolásának kísérlete a magánhatalmak egyik támadófegyvere lett egy új globális világrend kialakításáért folytatott harcukban.
Kövér László kijelentette: a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása, nemzetközi kodifikációja és érvényesítése hatékony önvédelmi fegyvert adhat a nemzeti államok kezébe a magánhatalmakkal szemben.
Szerinte, ha a nemzeti önazonosság elenyészik, akkor a nemzeti elven szerveződött Európában megszűnik a legfontosabb államalkotó és államfenntartó tényező, a nemzet. Úgy fogalmazott: minden európai állam elveszítheti az őt fenntartó közösséget, elveszítheti történelmi létjogosultságát, kénytelen lehet átadni helyét a magánhatalmaknak és felolvadni „az Európai Egyesült Államok fedőnevet viselő magánhatalmi képződményben”.
Ezért a nemzeti önazonossághoz való jog, mint egyetemes emberi jog nemcsak a többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségek érdekeit védi, hanem általában szolgálja és erősíti az államok mint közhatalmak érdekeit is – jelentette ki.
Kövér László ezen szemléleti alapból javasolta megkísérelni újratárgyalni a magyar nemzeti kisebbségi közösségek jogvédelmének ügyét Európában.
Ezen a politikai alapon kell megújítani az államok közötti együttműködést, különös tekintettel Közép-Európára és a Kárpát-medencében szomszédos nemzeti államokra, amelyeknek csak egymásra támaszkodva van esélyük ellenállni a magánhatalmak fokozódó nyomásának – szorgalmazta.
Emlékeztetett: tavaly, a trianoni döntés századik évfordulójának évében fogadta el a magyar parlament a nemzeti önazonossághoz való jogról szóló nyilatkozatot.
A minden embernek az anyanyelvéhez, a nemzeti kultúrájához és a szülőföldje otthonosságához való jogának biztosítását hasonlóan újszerű és időszerű kezdeményezésnek tartotta, mint a chilei parlament idén szeptemberben elfogadott alkotmánymódosítását az emberi identitás neurológiai védelméről.
(Fotó: MTI/Soós Lajos)
Elmondta, idáig az emberi agy működését alapvetően csak ideológiai módszerekkel, azaz a koponyán kívülről lehetett befolyásolni, mostanra azonban egy olyan korszak küszöbére érkezett az emberiség, amikor az agykutatás és a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy az emberi agy és gondolkodás működése neurotechnológiai eszközökkel, koponyán belülről is mások által befolyásolható, módosítható és irányítható legyen.
A házelnök véleménye szerint a tudomány vívmányai mindig lenyűgözőek, de szabályozás hiányában sokszor életveszélyesek. Kövér László szükségesnek nevezte, hogy a neurotechnológia területén új etikai szabályokat, új nemzetközi jogi egyezményeket, új emberi jogi fogalmakat alkossanak, „hogy az emberiség ne rabjává, hanem haszonélvezőjévé váljon a technológiai fejlődésnek”.
Javasolta azt is, hogy a KMKF legyen szervezője és házigazdája egy olyan nemzetközi emberi jogi konferenciának, amely a jövő évi választások és a megfelelő előkészítés után áttekinti az ember biológiai integritása és nemzeti identitása védelmének 21. századi követelményeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi szervezeteknek a legújabb generációs emberi jogok bővítésére.
Kövér László beszélt arról is, hogy vannak – például a szomszédos országok egyes politikusai – , akik sokallják a külhoni magyarság támogatására fordított összegeket. „Ezeknek a politikusoknak nagyobb önbizalmat és több komolyságot kívánunk, mert nyilvánvaló, hogy a magyar nemzeti össztermék kevesebb mint fél százaléka egyetlen szomszédos országra sem jelent semmiféle veszélyt” – mondta.
A nemzetpolitikai folytonosság biztosítása a tétje a 2022-es választásoknak
Hozzátette: minden magyar állami támogatás tiszta és átlátható nyereség a szomszédos államoknak is, mert hozzájárul az adott ország gazdasági megtartó erejének növeléséhez, a munkaerő elvándorlásának csökkenéséhez, az általános életkörülmények javításához.
Az Országgyűlés elnöke a jövő évi országgyűlési választás tétjének a nemzetpolitikában a folytonosság biztosítását, a kedvezményes honosítás folytatását, az állampolgársági jogon megszerzett szavazati jog fenntartását, a nemzeti összetartozás érzésének további társadalmi erősítését, valamint – a magyar gazdaság eredményeinek függvényében – a nemzetpolitika pénzügyi fedezetének további fokozatos növelését tartja.
Kitért arra, hogy a KMKF – a több mint 12 millió Kárpát-medencei magyar legitim és reprezentatív nemzetpolitikai konzultatív testülete – a koronavírus-járvány miatt egyéves kényszerszünet után ült össze.
Forró Krisztián: szlovák részről a megegyezések sokszor csak az ajánlások szintjén maradnak
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke a vegyes bizottságokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár e bizottságok feladata az, hogy az álláspontokat közelítsék egymáshoz, ugyanakkor azt láthatjuk, hogy
míg Magyarország a rá háruló feladatokat teljes mértékben ellátja, addig a szlovák oldalon ezek a megegyezések csak ajánlások szintjén maradnak. Az is jelzésértékű, hogy szlovák oldalon a felvidéki magyarságnak nincs képviselete ezekben a bizottságokban.
A pártelnök szerint ezért át kell értékelni, hogy ezek a bizottságok a jövőben milyen mértékben tudják ellátni a feladataikat.
A Szövetség elnöke a párt előtt álló kihívásokkal kapcsolatba elmondta: érzik a felelősséget a következő évre, teljesíteni, bizonyítani kell a közösség irányában. A következő lépést, a megyei és a helyhatósági választásokat a lehető legjobb kondícióban kell teljesíteni, ami után a parlamenti képviselet a kitűzött cél.
Varga Judit: kisebbségeinkre erőforrásként, a szomszédos országokra partnerként tekintünk
Magyarország a nemzeti kisebbségeire erőforrásként, a vele szomszédos országokra pedig partnerként tekint – jelentette ki az igazságügyi miniszter a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén pénteken Budapesten.
Varga Judit hozzátette: ez az alapvetés írja le a legjobban, hogy milyen Európa jövője magyar szemmel.
A miniszter előadásában kiemelte: Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, amelyet a határon túli magyar őshonos kisebbségek helyzete határoz meg. Az anyanyelvi, kulturális, gazdasági, szociális és oktatási tevékenységek erősítése mellett a kormánynak fontos a magyar érdekképviseletet összefogó szervezetek támogatása is.
„Mindezt azonban nem ellenséges szándékkal, nem más országok kárára, hanem az európai alapelvek tiszteletben tartásával és a következetes képviseletével tesszük” – mondta.
Vincze Loránt: kisebbségvédelem terén cselekvésben erős a nemzet
A nemzetpolitikai célok európai szintre emelését illetően elmondhatjuk: cselekvésben erős a nemzet, hiszen az elmúlt évtizedben a lehetőségekhez és az ellenszélhez képest jól teljesítettünk, napirendre helyeztük a kisebbségvédelem ügyét az EU-ban – mondta el Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pénteki budapesti ülésén.
Az EP-képviselő beszámolt a Minority SafePack által elért eredményekről, és a FUEN kongresszusán hozott merész határozatról, amelyben az Európai Bizottság elutasításából okulva azt kérik az Európai Uniótól, tegye uniós kompetenciává a kisebbségvédelmet. Azt kérik, ennek kiindulópontja legyen az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye és Nyelvi Chartája, ezeket kell megerősíteni és beépíteni az uniós jogrendbe.
„Örvendek, hogy az Európa Tanács magyar elnöksége megerősíti ezeket a célokat, és bízom benne, hogy a féléves elnökség végén a következtetések tartalmazni fogják az ET erőfeszítését, hogy az EU-val legyen együttműködés ezen a téren is – hiszen más témákban már van” – fogalmazott Vincze Loránt.
A KMKF állásfoglalása: figyelembe kell venni az őshonos kisebbségek véleményét!
Európa jövőjének kialakításában az őshonos kisebbségek véleménye sem hagyható figyelmen kívül – olvasható a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) állásfoglalásában, amelyet pénteki budapesti plenáris ülésük után juttattak el az MTI-hez.
A dokumentum szerint a KMKF üdvözli az Európa jövőjéről indított párbeszédet, és kifejezi meggyőződését, hogy annak alakításában “minden európai ember számít, a nemzeti vagy nyelvi őshonos kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió európai polgár véleménye sem hagyható figyelmen kívül”. Meggyőződésük, hogy az EU sokszínűségben is megjelenő egységességének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti önazonosság – írták.
Az állásfoglalás szerint az egyeztetés lehetőséget teremt az a párbeszédre arról, hogy “a nemzeti identitásban rejlő erőt az európai társadalmak és az EU politikai stabilitásának és gazdasági versenyképességének megerősítésére fordítani”.
Az állásfoglalás alapján
a KMKF fontosnak tartja a magyarság ezeréves keresztény gyökereit a Kárpát-medencében, valamint a térség természeti értékeinek megőrzését, azok biztosítására közösen kíván fellépni az unióban.
A szervezet üdvözli az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága féléves magyar elnökségének programját, amely az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének ügyét helyezi a középpontba, egyúttal támogatja az elnökség során előterjesztett és a nemzeti kisebbségek védelme tárgyában kidolgozott alapelveket.
Úgy folytatták, hogy a KMKF “nagyra értékeli” a kormány nemzetpolitikai támogatási programjait, amelyek segítik a szülőföldön való boldogulást, egyben “figyelemre méltó” társadalmi, gazdasági stabilizáló hatást fejtenek ki a térségben.
A fórum értékeli a magyar szervezetek összefogását a romániai parlamenti választásokon, egyúttal üdvözli az RMDSZ parlamenti képviseletének a romániai politikai élet stabilizálásában betöltött felelősségteljes szerepét – írták állásfoglalásukban.
Hozzátették:
a KMKF üdvözli a felvidéki magyarság egységes érdekképviseleti szervezetének, a Szövetségnek a megalakulását, és bizakodik, hogy így jó eséllyel ismét lesz parlamenti képviselete a magyar közösségnek.
A szervezet szintén üdvözölte, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerepvállalásának is köszönhetően töretlenül fejlődik, a vajdasági magyarság sikerei pedig a többi nemzetrész számára is bátorító példát jelentenek.
Beszámoltak arról is, hogy a KMKF aggodalommal figyeli az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét, és szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyar közösséggel, támogatja a szerzett jogai megvédésére irányuló erőfeszítéseit.
A dokumentum szerint a fórum példaértékűnek tartja, hogy a horvátországi és a muravidéki magyarság parlamenti képviselői megbecsült kormányzati partnerekként, a helyi magyarság számarányánál jelentősebb mértékben elő tudják mozdítani az országok közötti kétoldalú kapcsolatokat, a kölcsönösen előnyös közösségépítő programok sikerét.
