A Szövetség a Közös Célokért társulás irodáinak munkatársai a Köldökzsinór program ügyintézése kapcsán gyakran találkoznak azzal, hogy a szülők tanácstalanok a kisebbségi névhasználati jogaikat illetően, amelyek ebben az esetben a gyermekeikre vonatkoznak. Nincs információjuk arról sem, hogy a gyermek születésekor, hogyan kérvényezhetik, hogy a gyermekük magyarul viselje a kereszt és a vezetéknevét.
Az interjúban ezekre a kérdésekre ad választ Baranyay Zsolt jogász, a SZAKC kisebbségi jogsegélyszolgálati tevékenységének szakértője, segítve a kisebbségi jogok ezen területén való eligazodást.
Születéskor hogyan kell intézni, hogy magyarul jegyezzék be a gyermek nevét?
Erre nem létezik külön rendelkezés, ugyanis a szlovák névtörvény bármilyen nyelvű keresztnév választását lehetővé teszi. A gyermek születésekor a szülők dolga csak annyi, hogy nem szlovák, hanem magyar nyelvalakban jelentik be a gyermek nevét.
Mi lehet az oka, hogy sok szülő nem kéri ezt a módosítást már a szülőszobán?
Mint a fentiekből kiderül, itt nincs szó semmilyen módosítástól vagy a bevett ügyrendtől való bármiféle eltérésről. Tehát aki magyar nyelvalakban szeretné anyakönyveztetni a gyermeke keresztnevét, ugyanazt kell megtennie, mint bármelyik szülőnek, azaz bejelenteni a gyermeke keresztnevét. Ha a fiát nem „Jozefˮ-nek szeretné hívni, hanem „Józsefˮ-nek, akkor logikusan az utóbbi alakot fogja bejelenteni. A választott névről a szülők az anyakönyvi hivatal részére írásban nyilatkoznak, de az újszülött nevét rögtön kéri a kórház is, ahol a pici született.
Ha valaki ennek ellenére szlovák nyelvalakú keresztnevet választ a gyermekének, azt bizonyára azért teszi, mert szlovák nemzetiségű, vagy esetleg olyan személyről van szó, aki nemzetiségileg nagyrészt homogén szlovák közegben él, s a vélt megfelelési kényszer hatására dönt így.
Lehet ezt elektronikusan vagy kizárólag személyesen intézni? Ki tud intézkedni ez ügyben?
A Tt. anyakönyvekről szóló 154/1994 számú törvénye érvényes változata a gyermek születésének anyakönyvi bejelentését elsősorban a szülést levezető, vagy annál asszisztáló orvostól (illetve annak munkáltatójától, leggyakrabban a kórháztól) várja el. Az első bejelentés csak abban az esetben marad a szülőkre, amennyiben a szülésnél nem volt jelen orvos. Ezt követően persze már a szülők lépnek kapcsolatba az anyakönyvi hivatallal. Az anyakönyvi ügyintézés ezen részét egyelőre még nem lehet a slovensko.sk portál segítségével elektronikusan lebonyolítani, az eredeti anyakönyvi kivonatot hagyományos formában (személyesen, írásban) kell intézni.
Ha a gyermek esetében a szülő nem kérvényezte a keresztnév-magyarosítást vagy az „ovátlanításˮ-t, a gyermek hány éves korától jogosult erre?
Habár a törvények az 1993 előtt születettekről külön rendelkeznek, azoknak a később születetteknek is lehetőségük van magyarosítani a nevüket, akiknek a szüleik bármilyen oknál fogva szlovákul íratták be kereszt- vagy vezetéknevüket. A nagykorúság eléréséig ezt a szülők (vagy más törvényes képviselő) teheti meg, viszont amennyiben 15 éves, vagy idősebb gyermekről van szó, már az ő írásbeli, hitelesített aláírással ellátott hozzájárulása is kell a névváltoztatáshoz. A 18 éves kor elérését követően, illetve a házasságkötéssel szerzett korábbi nagykorúság esetén az érintett már természetesen saját maga jogosult eljárni az ügyben.
Ha olyan nevet választ a gyermeknek a szülő, mely még nem volt anyakönyvezve Szlovákiában, kihez és mi módon kell fordulni?
A szlovák névtörvény ebből a szempontból liberális felfogású. Nem létezik kötelező érvényű névkatalógus, amelytől ne lehetne eltérni. Tehát bármilyen nyelvű szokványosan használt név szabadon választható. Akik viszont különleges névválasztáson gondolkodnak, azoknak azért ügyelniük kell a törvény által megfogalmazott néhány alapvető kitételre: alapesetben nem lehet becsmérlő nevet, általános fogalmakat jelölő nevet vagy becenevet választani, fiúknak női, illetve lányoknak férfikeresztnevet adni, s a testvérek első keresztneve sem lehet azonos. De ezek alól a feltételek alól is sokszor könnyű kivételt intézni: elég, ha az anyakönyveztetni kívánt nevet bárhol a világon a szülő által kért formában használják, s ha erről az internetes böngésző találatai az adott hivatali ügyintézőt nem győzik meg, az adott ország diplomáciai képviseletétől beszerzett igazolás benyújtását követően a hivatalnak már nincs más választása, mint helyt adni a névválasztásnak.
A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás és a VIA NOVA újult erővel eleveníti fel a felvidéki magyarok névhasználatára, valamint a vezeték- és keresztnév magyar használatára ösztönző, korábban életre hívott állásfoglalalást erősítő kampányát.
