A Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért közös szervezésében került sor a Széchenyi, a sport apostola című előadásra, melynek során a Vidékfejlesztési Szakközépiskola diákjai megismerkedtek Széchenyi életével.
A szakközépiskola kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a diákok a szakma elsajátítása mellett megfelelő elméleti tudással rendelkezzenek, ezért is példaértékű, hogy egy olyan történelmi személyről hallhattak, aki úgy tartotta, nagy dolgokat véghezvinni csak akkor lehet, ha az ember egészséges.
Az előadást dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társulás elnöke tartotta, beszámolva a gróf életéről, aki a sportot élete egyik fontos részének tekintette, mely összeköti az embereket. Széchenyi volt az a magyar ember, aki az élet minden területén tudott maradandót alkotni.
A középiskola diákjai megtudták, hogy Széchenyi gyermekkorában a gazdag ifjak léha életét élte, ám később belátta, hogy feladatot kell vállalnia, s először a katonai pályát választotta. Miután rájött, hogy a világ meglévő szépségei mellett újakat is kell alkotni, így további életében a fejlesztésnek élt. Először a gazdaságot fejlesztette, majd lépéseket tett a társadalmi változások irányába. A mindennapi élet szükségletei szerint úgy döntött, hogy Pest és Buda között hidat kell építeni, amit külföldi ihletésből, de a magyar munkaerő bevonásával kell megvalósítani.
Széchenyi és a sport
Széchenyi úgy vélte, a sport magába foglalja a testnevelést, a testépítést, az egészség megőrzését és a versenysportot. A korai sportteljesítményei már a hadi állapotok alatt kiemelkedtek, miként egy-egy kiküldetés alatt 40 kilométert evezett vagy lovagolt.
A mindennapi sport részeként naponta futott, heti háromszor úszott és 20-30 kilométeres sétát tett, akár kétnapi járásra lévő helységekbe is. Széchenyi honosította meg Magyarországon a korcsolyázást, a teniszt, az asztaliteniszt és az ökölvívást is.
„Féltő gonddal ápold testedet, hogy méltó lakhelye legyen lelkednek.” (Gróf Széchenyi István)
A sport társadalmi jelentősége
Széchenyinek köszönhetően a lósportnak jövője lett, és lefektette a lótenyésztés alapjait is. Míg az egyéni sportoknál a teljesítmény, a csoportos sportoknál a csapat teljesítménye a közösség összetartó erején alapul. Mivel lovakkal versenyezni nem lehetett, de a kopóvadászat divatos játék volt, így szükségszerűvé vált a lovak további tenyésztése.
Az előadás során az iskola növendékei megértették, hogy az embernek a sportban nemcsak fizikai erőnlétet kell felmutatnia, hanem stratégiai gondolkodást is.
A kultúrműsorról az iskola két növendéke gondoskodott – Krajcsír Karolina énekelt és Borbás Máté Péter szavalt. A Széchenyi Társaság a Felvidéken több helyen is bemutatja az előadást. A tervezett előadássorozat állomásai Komárom, Léva, Ipolyság, Rimaszombat, Rozsnyó, Nagykapos és Királyhelmec lesznek.
