Az őshonos kisebbségek európai jogvédelméért indított Minority SafePack polgári kezdeményezés felvidéki aláírásgyűjtését az MKP szervezte. A pártban ennek koordinálásával Berényi Józsefet bízták meg, akit azt követően kérdeztünk meg, hogy április 12-én Vincze Lorán FUEN-elnökkel leadták a felvidéki aláírásokat a belügyminisztériumban.
Miért éppen önt bízták meg ezzel a feladattal?
A Magyar Közösség Pártja tagja az aláírásgyűjtést kezdeményező Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának, azaz a FUEN-nek. Tagságunk korábban egyszer megszakadt, és akkor újult meg, amikor én voltam az MKP elnöke, majd én tartottam a kapcsolatot a FUEN-nel. A Menyhárt József vezette országos elnökség is megbízott azzal, hogy én legyek az MKP FUEN-megbízottja.
A Minority SafePack kezdeményezés sikeréhez az Európai Unióban egymillió aláírásra volt szükség. Önök 50 ezer aláírást vállaltak Szlovákiából, ám végül 68 619 gyűlt össze…
Ez a siker az összefogás eredménye. Köszönöm minden aláírónak, szervezőnek. Az aláírásgyűjtésben részt vett a Csemadok, a Via Nova Ifjúsági Csoport, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom, a Diákhálózat, a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői, a Kassai Magyarok Fóruma, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség is, és természetesen a Magyar Közösség Pártja aktivistái. Sok egyéni segítség is érkezett, az interneten is folyt az aláírásgyűjtés népszerűsítése.
Romániában nemcsak az RMDSZ, hanem további pártok is gyűjtötték az aláírásokat. A Most-Híd kormánypárt hiányzik az előbbi felsorolásból…
Az elején gondot okozott az is, hogy a szlovák kormány jogi úton megtámadta a kezdeményezés jogosságát, de a közvélemény felháborodását követően ezt visszavonták. A Most-Híd kiadott egy támogató nyilatkozatot, néhány politikusuk megszólalt, hogy támogatja a kezdeményezést, de – ismereteim szerint – aláírásokat nem gyűjtöttek.
Mi következik ezután? Mi fog változni?
Előbb az aláírások visszaigazolását kell megvárnunk, erre három hónapja van a belügyminisztériumnak. Ezt követően nagy felelősség hárul az Európai Bizottságra.
Számítunk Navracsics Tibor magyar kormánybiztos segítségére, reméljük, mások is arra törekszenek majd, hogy megszülessen a jogszabály. Hosszú folyamatról van szó, mely áthúzódik majd az Európai Parlament következő, jövőre kezdődő választási ciklusára. Még nem lehet tudni, hogy az európai jogi norma milyen esetekben haladja majd meg a szlovákiai jogrendet, viszont az is nagy előrelépés, hogy az európai jogszabály be nem tartása miatt szankciókkal szembesülnek a tagországok.
Ön külügyi államtitkárként is többször személyesen találkozhatott az európai őshonos kisebbségek tagjaival. Mely EU-tagállamok jelenthetnek számunkra példát, előrelépést?
Ilyen a dél-tiroli németek önkormányzatisága, hiszen az a területi önkormányzatiság, melyet ők élveznek, egyértelműen megmutatta, hogy nemcsak az identitásuk megőrzését szolgálja, hanem a gazdasági fellendülést is. Emlٕíthetem a belgiumi németeket, akik ugyan kevesen vannak, de saját kormánnyal, komoly hatáskörökkel és pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek. A finnországi svédeket védő jogi normák is messze túlmutatnak a szlovákiai törvényeken.
Miért épp április 12-én adták le az aláírásokat?
Az időpontot a belügyminisztérium határozta meg. A sors érdekes, véletlenszerű egybeesése, hogy ez a nap a felvidéki magyarokat érintő kollektív bűnösség emléknapja is. Természetesen semmilyen jogszabály sem gyógyíthatja be azokat a sebeket, melyeket a második világháború után ejtettek az itt élő magyarságon, de jogvédelmünk erősítése hozzájárulhat ahhoz, hogy soha többé ne forduljanak elő ilyen sérelmek. Bízom abban, hogy az összegyűlt több mint 1,2 millió aláírás az uniós intézményeken belül meghallgatásra talál, és megszületik a bennünket védő európai jogi norma, amely nemzeti identitásunk megőrzését, erősítését is segíti majd.
Oriskó Norbert, Felvidék.ma
