November 15-én, szerdán vette kezdetét a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében“ című konferencia, melynek helyszínéül – immár hagyományosan – a szervezők a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermét választották.
A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet idén már többedízben szervezte meg ezt a hagyományos őszi rendezvényt, melynek célja a nemzeti kisebbségeket érintő szakmai tapasztalatcsere és egyeztetés.
A kétnapos konferenciát Csóti György, az intézet igazgatója nyitotta meg. Köszöntő szavai után kiemelte, hogy a 2017-es esztendő kaotikus állapotot hozott a nemzeti közösségek számára. Az igazgató a katalánkérdésre és a Székelyföld helyzetére tért ki részletesebben. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem szabad párhuzamot vonni Katalónia és Székelyföld között, ugyanis teljesen más állapotról van szó. Az elmúlt 25 évre visszatekintve elmondta, hogy megoldást csak drasztikus úton lehet elérni – lásd Koszovó esetét. Egyetlen jó megoldásnak a teljes körű és tényleges autonómiát látja. Ennek három feltétele van: az adott közösség akarata és áldozatkészsége, a többségi nemzet befogadókészsége és külső kényszerítő erő. Kihangsúlyozta, hogy minden nemzeti közösséghez tartozó egyén számára megélhetést és jogbiztonságot kell biztosítani. A közösségek szülőföldjükön való boldogulásának egyetlen biztosítéka tehát a személyi elvű, kulturális és területi autonómia.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyar nemzetpolitika időszerű kérdéseit elemezte. Kiemelte, hogy a nemzetpolitikára fordított támogatások 2009 óta megtízszereződtek, és tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ezek a támogatások a közeljövőben is emelkedni fognak.
Mivel a konferencia címe a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében“, fontosnak tartotta, hogy a magyarság létszámára is kitérjen. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy még mindig 15 milliós magyarságról beszélhetünk, és a Kárpát-medencében még mindig a magyar a legnagyobb nemzet.
Az államtitkár megemlítette azt is, hogy a legfontosabb feladataink közé tartozik az intézményrendszerünk megőrzése és továbbképzése. Nagy hangsúlyt fektettünk és kell is fektetnünk az oktatásra, ugyanis ez az egyik legfontosabb területünk.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság által indított programokról is beszámolt. Két nagy programot emelt ki: a Petőfi-programot, melynek célja a szórványközösségek és a szórványmagyarság megerősítése, és amelynek idén 65 ösztöndíjasa volt, továbbá a Kőrösi Csoma Sándor-programot, melynek a célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, valamint a magyar nyelvismeret fejlesztése és szinten tartása, és melynek az idei évben 115 ösztöndíjasa volt.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet működésével, illetve támogatásával kapcsolatban elmondta, hogy az intézet a Nemzetpolitikai Államtitkárság teljes támogatását élvezi. Egy nagyon fontos szervezetről van szó, ugyanis a KJI Kárpát-medence-szerte 15 állandó jogsegélyszolgálati partnerrel rendelkezik. Közel 30 ügyben nyújtott anyagi és szakmai támogatást jogsértési ügyeket képviselő ügyvédi irodáknak és jogászoknak.
Vincze Loránt, a FUEN – azaz az európai őshonos kisebbségek jogaiért küzdő ernyőszervezet elnöke tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy nagyon fontos a jogi kereten túl az intézményrendszer is. Minden intézményben érdemes jelen lenni az érdekek képviseletével, hogy felhívjuk a figyelmet és megoldásokat keressünk. Az elnök úr előadásának címe az „Eszközöket mi teremtjük. Latolgatás az európai kisebbségvédelem kilátásairól” volt. Véleménye szerint eszköznek tekinthetünk minden olyan törekvést, amely a kisebbségek helyzetének a jobbá tételét célozza. Az autonómiát is egy eszköznek tekinti, mellyel a nemzeti kisebbségek elérhetik, hogy a szülőföldjükön igazán otthon érezhessék magukat, és hogy biztosítsák saját maguk számára a biztonságot.
A FUEN elnöke bemutatta, mi is ez az ernyőszervezet és a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak annak működéséről. Röviden felvázolta a Minority SafePack-et is. Bővebben a kezdeményezésről ITT olvashatnak.
A Vincze Loránttal készített interjúnkat hamarosan közöljük hírportálunkon.
Dr. Grád András ügyvéd, egyetemi tanár, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) első magyar munkatársa megismertette a konferenciázókkal az EJEB-et, annak feladatköreit és eljárásjogát. Előadásában részletezte, milyen feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy a bírósághoz intézett beadványunk sikeres legyen. Hangsúlyozta, a feladata az, hogy megállapítsa a jogsértést, nem pedig a nemzeti bírósági döntés megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése. Kiemelte, hogy a jogsértés megállapítása után a bíróság kártérítés megfizetésére kötelezi a jogsértő tagállamot. Előadását mindennapi jogesetek bemutatásával tette még színesebbé.
Dr. Tóth Mihály kisebbségvédelmi szakértő előadása az ukrán oktatási törvényről, annak előzményeiről és következményeiről szólt. Megismertette a jelenlévőkkel a ma már nem hatályos és a jelenleg is hatályos törvényeket, s rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróság 1999. évi 10-rp sz. határozata jelentette Ukrajnában az első jelentős visszalépést a nyelvi jogok területén. 2016 októberében látott napvilágot az a hír, miszerint az oktatási minisztérium megegyezett az ukrán nyelvet támogató aktivistákkal a második olvasatra váró Oktatási törvény 7. cikkelyének tartalmáról. Ennek következtében 2017 februárjában megkezdték az aláírásgyűjtést az anyanyelvi oktatás védelmében. A parlament oktatási bizottsága 2017 júniusában döntött a törvénytervezet 7. cikkelyének a parlament plenáris ülése elé való terjesztéséről. „Ennek lényege, hogy az országban az oktatás nyelve az ukrán, a kisebbségi nyelveken tanítás csak az általános középoktatás szintjén folytatható, de ott is csak az államnyelv mellett” – mondta. A tiltakozások ellenére Petro Porosenko szeptember 25-én aláírta, és szeptember 27-én kihirdette az oktatási törvényt.
Október 26-án szintén a KJI szervezésében a kárpátaljai helyzetről tartottak konferenciát. Az érdeklődők az arról szóló cikket ITT tekinthetik meg.
Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs egyetemi docens a nyelvi jogokat, a nyelv és jog találkozási területeit boncolgatta, valamint kitért a kisebbségi nyelvek jogszabályokban való megjelenésére, megjelenítésére is. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy a polgár megértse azt, amit az állam „mondani akar“. Elmondta, hogy a nyelvi jogok kérdése eléggé összetett téma, mellyel több szervezet is foglalkozik – ilyen például az ENSZ is. Úgy gondolja, hogy a kisebbségvédelmet és a nyelvi védelmet külön kell kezelni, azonban van egy közös halmazuk, egy közös metszetük.
Dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a jelenlegi demográfiai helyzetet elemezte. Elemzéséből egyértelműen kitűnik, hogy a közeljövőben a demográfiai adatok nem lesznek ilyen pozitívak, mint napjainkban. Egy óriási népvándorlásnak vagyunk tanúi, ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb megoldást találjunk erre a helyzetre. Hozzátette, hogy az EU népességének mindössze 10 százaléka őshonos kisebbség, 5 százalék migráns és bevándorló. Furcsa, de a migránsok nagyobb figyelmet kapnak, mint az őshonos kisebbségek. A miniszterelnöki megbízott az autonómia fogalmát, formáit, és az őshonos közösségek autonómiatörekvéseit is fejtegette.
A konferencia résztvevői rendkívüli aktivitást mutattak, erről tanúskodott az előadókhoz intézett kérdések száma is.
A konferencia csütörtökön folytatódik a Kisebbségi Jogvédő Intézet partnereinek beszámolóival.
