Veszélyben Kárpátalja jövője!?

2017. október 26-án, csütörtökön, a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Dísztermében került sor a Kisebbségi Jogvédő Intézet „Veszélyben Kárpátalja jövője!?“ című konferenciájára.

 

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója üdvözlő beszédében először a kárpátaljai vendégeket köszöntötte – Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnökét, Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnökét, Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét és Bagdy Gábort, Budapest főpolgármester-helyettesét. Magyarországot képviselve a konferenciát Potápi Árpát János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Grezsa István kormánybiztos, Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő és Bándi Gyula, az Alapvető Jogok Hivatalának biztosa tisztelte meg jelenlétével.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár előadásában a magyar oktatási rendszer megerősítésének fontosságát hangsúlyozta és kiemelte, hogy Kárpátalján nincs olyan társadalmi réteg, amelyet a magyar kormány ne segítene. Az elmúlt években a Kárpátalján működő magyar főiskola 6 milliárd forint támogatásban részesült, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium alapkövének elhelyezésére 600 millió forintot különített el a magyar kormány. A gyermekétkeztetési programmal kapcsolatban – amelyre a magyar kormány 200 millió forintot különített el – az államtitkár elmondta,  hogy az idei évben több mint 10 000 gyermek kapcsolódott be a programba. Támogatásban részesülnek a pedagógusok, a művészeti iskolák pedagógusai, akárcsak az egészségügyben, médiában dolgozók és az egyházi személyek is. A nemzetpolitikai területekre fordított támogatásokat illetően részletezte, hogy 2009-ben a támogatás összege 9,1 milliárd forint volt, míg a tavalyi évben már elérte a 73 milliárd forintot.

Az államtitkár közölte, hogy a szülőföldön való boldogulás érdekében több szakképzést és régiós gazdaságfejlesztést célzó programot indítottak. Hozzátette, hogy nagyobb erőfeszítést szükséges fordítani arra, hogy a családokban és a vegyes házasságokban több magyar gyermek szülessen. A siker érdekében mindenképpen szükség van a szemléletváltásra és a gondolkodásmódbeli változásra is – tette hozzá. A magyar állampolgárságot kérelmezők kapcsán elmondta, hogy a számuk elérte az egymilliót, s hamarosan sor kerül az egymilliomodik állampolgár eskütételére is.

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa reménykedik abban, hogy mihamarabb visszaáll Magyarország és Ukrajna kapcsolata a „józan ész terepére“. Véleménye szerint az az oktatási törvény, amit Ukrajna be akar vezetni, egyszerűen elfogathatatlan. Hozzátette, hogy teljesen érthetetlen, hogy Ukrajna a két ország közti jó viszonyt képes „eldobni“ és „feláldozni a politikai vita oltárán“. A magyar mint idegen nyelv oktatására kitérve elmondta, hogy Ukrajnában ingyenes magyar nyelvtanfolyamokat hirdettek meg és nagy meglepetésre ezek hatalmas érdeklődésre tartottak számot, mára már több mint 13 000 résztvevőt számlálnak. Véleménye szerint a magyar presztízsnyelvvé vált.

Breznovics László aggodalmát fejezte ki a kárpátaljai magyarság jövőjével kapcsolatosan. Véleménye szerint megfelelő oktatási rendszer nélkül nehéz lesz a kárpátaljai magyarságnak megmaradnia. Felszólalásában köszönetet mondott a magyar kormánynak és a társadalomnak, hogy a kárpátaljaiak mellett állnak és kitartanak. Úgy véli, hogy lehetne találni egy olyan megoldást, amely mindkét fél számára kielégítő lenne.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes szerint eljött az idő, hogy a kárpátaljai magyarság kiállása és kitartása viszonzásra találjon Magyarország és Budapest részéről egyaránt. Minden magyar felelős minden magyarért! – mondta.

Babják Zoltán, Beregszász polgálmestere kiemelte, hogy egy kiegyensúlyozott európai politika határvonalán és egy független országban elvárható lenne, hogy legalább ugyanazokat a feltételeket biztosítsák számukra, amiket ezidáig. Magyarország és Budapest támogatására mindig is szükség volt, van, és a jövőben is szükség lesz.

Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy Kárpátalja az eddigieknél is több figyelmet érdemel, és ezért örömteli, hogy a magyar kormánypolitika kiemelten foglalkozik ezzel a régióval.

Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete videóbeszélgetésen keresztül kapcsolódott be a konferenciába. Rámutatott, miért elfogadhatatlan az oktatási törvény a magyarok számára. Felhívja a figyelmet az oktatási törvény ominózus 7. cikkelyére, mely hosszútávon mindenképp veszélyezteti a kárpátaljai magyar közösség identitását, fennmaradását. Mindenképpen egy jogsértésről, jogvesztésről van szó. Kiemelte, hogy a törvény 7. cikkelye nemcsak az ukrán alkotmányt (22. cikkely), de a Magyarország és Ukrajna között megkötött alapszerződést is sérti. 

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója zárógondolataiban kifejtette – „úgy tűnik, az a látszat, hogy Ukrajna jelenlegi politikai vezetői asszimilációra akarják kényszeríteni a nemzeti közösségeket, a számszerű kisebbségben lévő nemzeti közösségeket, kényszerű beolvasztásra, vagy a szülőföldről való kivándorlás útjára kívánják terelni.“ Véleménye szerint, ha ez a látszat ez a valóság, ez azt jelenti, hogy Ukrajna elszigetelődik és becsukódnak előtte az európai integráció kapujai. Van viszont egy másik kapu is, mégpedig, hogy elfogadják a kisebbségben lévő nemzeti közösségek önrendelkezését, az európai szubszidiaritás elvét a helyi önkormányzatokban és a gazdasági életben egyaránt. 

A Veszélyben Kárpátalja jövője!? c. konferencia után október 26-án a Kisebbségi Jogvédő Intézet egy nyilatkozatot adott ki, melyben kifejezi aggodalmát az Ukrajnában zajló politikai folyamatokkal kapcsolatban. Továbbá felszólították az ukrán politikai vezetést, hogy adják meg a nemzeti kisebbségeknek a pozitív európai gyakorlatnak megfelelő önrendelkezést, az anyanyelv feltétel nélküli használatát a születéstől a halálig az élet minden területén, a nemzeti kultúra korlátlan ápolását, az európai szubszidiaritás elvének bevezetését a helyi adminisztrációban és a gazdasági életben. „Ha Ukrajna meglépi ezeket a lépéseket, akkor társadalmi béke, politikai stabilitás és gazdasági prosperitás veszi kezdetét, valamint ismét kinyílnak az európai integráció – most záruló félben lévő – kapui „– olvashatjuk a nyilatkozatban.