A Széchenyi Társaság által szervezett Nemzettudat és nemzeti identitás című konferenciát Sopronban, szeptember 30-án tartották a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban. A tanácskozás jelentőségét az adta, hogy a Széchenyi Társaság, a Perkovátz-Ház Baráti Köre és Sopron városa egymásra talált ebben a fontos témakörben.
A programok azonban már szeptember 29-én elkezdődtek a Szövetség a Közös Célokért társulás elnökségi ülésével, illetve olyan tartalmas kísérőrendezvénnyel, mint a látogatás a fertőrákosi Páneurópai Piknik emlékhelyére.
Sopron város polgármesterének és a Perkovátz-Ház Baráti Kör elnökének köszöntői
A konferenciát dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere nyitotta meg, aki megkülönböztetett figyelemmel köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elmondta: „Az ilyen alkalmak azért különlegesek, mert ilyenkor számba vesszük, mit gondolunk magyarságunkról, megvizsgáljuk a legfontosabb alapeszméket, amelyeknek időtállóságát mérlegre tesszük.” Majd Széchenyi Istvánra irányította a hallgatóság figyelmét, kiemelve, hogy most is időszerűek korszakalkotó eszméi, mert a ránk hagyott szellemi örökségéből mindig meríthetünk. Azért tekintheti minden magyar igazi példaképnek, mert kortársait túlszárnyalva nemcsak papírra vetette gondolatait, terveit, hanem meg is valósította azokat. „Ma mások a feladatok, a cél viszont ugyanaz, a hazaszeretettel átszőtt haladás”‒ emelte ki a hűség városának polgármestere.
Perkovátz Tamás, a Perkovátz-Ház Baráti Körének elnöke a civil és tudományos élet, valamint a döntéshozás képviselőit köszöntötte. Röviden bemutatta a 2004-ben alapított, egyesületi formában működő civilszervezetet, amelynek első tevékenysége a Sopron Széchenyiről elnevezett terén felállított Széchenyi szobor köztéri megvilágítása volt. A baráti kör a legfontosabb feladatának az ifjúság nevelését tekinti, ezért egy naptárral hívják fel az új generáció figyelmét a közös értékek megóvásának fontosságára. Közösségépítő a Perkovátz-Ház kvízjátéka, továbbá értékes hagyomány, hogy adventi koszorú képében elviszik városuk magyarul, németül és horvátul feliratozott ünnepváró jókívánságait a trianoni döntés előtti magyar haza központjaiba: „Adventi koszorúnk a szeretet melegét küldi a határokon túl élő testvéreinknek és a velük együtt élő népeknek is”. Másik jelentős programjuk a legnagyobb magyar, Széchenyi István soproni szobrán magyarul, németül, horvátul és angolul kőbe vésett híres mondata, amelyet a hazaszeretetről fogalmazott meg. Perkovátz Tamás köszönetet mondott mindenkinek, aki ebben az értékes munkában részt vett.
Tiltakozó kiáltvány az ukrán oktatási törvények ellen
Dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára valódi érzéseket közvetítve mondta el, hogy ennek a konferenciának a megrendezése egy álomból született, és valósággá vált. Kiemelte, hogy a nemzeti identitás kérdésköre talán még sosem volt ilyen aktuális, mint most. Aktualitását pedig az ukrán iskolatörvény még inkább hangsúlyozza: „Ezért azoknak a civilszervezeteknek képviselői, akik az elmúlt évtizedek munkáját arra tették fel, hogy őrködjenek a magyar nyelven és a magyarság identitás megőrzésén nemcsak Magyarországról, hanem az egész Kárpát-medencéből és Csehországból egy kiáltványt fogalmaztak meg, amelyben a tiltakozásukat fejezik ki az új ukrán oktatási törvények ellen” – nyilatkozta Rubovszky és felkérte a konferencia résztvevőit, hogy írják alá a dokumentumot.
A felhívás szövege
Szíjjártó Péter, Külgazdasági és Külügyminiszter Úr részére!
A Széchenyi Társaság Elnöksége, a soproni civilszervezetek képviselői, a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Mura-vidék képviselői, számos önkormányzat polgármestere és iskola igazgatója, a Szövetség a Közös Célokért szlovákiai társulás elnöksége ‒ mindazok, akik az elmúlt években kulturális vagy oktatási területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtottak ‒ a 2017. szeptember 29. és 2017. október 1. között Sopronban megrendezett Nemzettudat és Nemzeti Identitás konferencia résztvevői nevében tiltakozásunkat fejezzük ki az új ukrán oktatási törvény ellen! A 2018. szeptember 1-től életbe lépő törvények oktatás nyelvéről szóló 7. cikke az ukrán nyelvet, mint az oktatásban használatos államnyelvet rögzíti. A jövőben a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása ‒ az ukrán mellett ‒ csak az első négy osztályban lesz engedélyezett. Az elfogadott törvény értelmében az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul kell oktatni! Ez a rendelkezés sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit és súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyar anyanyelven beszélő honfitársak alapvető emberi jogának ‒ az anyanyelven történő tanulás és érvényesülés jogának ‒ gyakorlását! Felkérjük Tisztelt Miniszter Urat, hogy minden tőle telhetőt tegyen meg annak érdekében, hogy a széles körű nemzetközi tiltakozást kiváltó rendelkezést mielőbb kényszerüljön visszavonni az ukrán törvényhozás!
A nemzettudat és nemzeti identitás alkotmányos biztosítékai
Dr. Stumpf István alkotmánybíró, politológus, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy az identitás küzdelmének korát éljük, amelyben a két legnagyobb történelmi tradícióval rendelkező nép, a magyar és a lengyel a nemzeti szuverenitás megőrzésén dolgozik. A politikai küzdelem azonban jogi küzdelem is egyben. Ma Magyarországon az alaptörvény nemzeti elkötelezettséget mutat, azonban az előadó hangsúlyozta, hogy nem mindig volt ez így. A magyar alkotmányjog a szocialista rendszer idején nem tartalmazta, míg 1989-ben a rendszerváltozás után semleges alkotmányt fogalmaztak meg. Ezt akkor a legnagyobb vívmánynak tekintették. Lassú és folyamatos változás közepette 2011-12-ben azonban megalkották az alaptörvényt, amely már tartalmazta a nemzeti alkotmányos identitást. Markáns megfogalmazást tartalmaz, s ez azt mutatja, hogy nagyon karakteres, a nemzettudatot megjelenítő alkotmányjogot akartak a törvényalkotók létrehozni. Az alaptörvény a Nemzeti Hitvallás megfogalmazásának eszköze lett, így Magyarországon a legmagasabb jogi eszközökkel védik az identitást.
„Tiszteletben tartjuk a történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”
A nemzeti identitás viszont az Európai Unióban nem elsődleges szempont. A jogharmonizáció rossz pozícióba helyezi a nemzeti szuverenitást, hiszen az unió a nemzetek közötti együttműködést, együtt gondolkodást helyezi előtérbe. Az európai jog elsőbbségét hirdeti a nemzeti joggal szemben. Viszont ennek a jognak is vannak korlátai, amelyeket nem léphet át, ugyanis a nemzeti identitás erős magvait jelentő intézmények és jogok nem sérülhetnek. Ennek a határvonalnak a pontos szabályozása még a magyar kormány előtt áll. „Magyarország Európa közepe, mindig is része volt az európai jogalkotásnak, a közeljövő kérdése, hogy létre tudunk-e hozni egy olyan közösséget, amely elismeri, hogy a nemzeti identitás nem létezhet az európai kultúra nélkül” – fogalmazott az alkotmánybíró.
A hungarikumok szerepe a nemzettudat erősítésében
Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy nem lehet elavultnak tekinteni egy nemzet értékeit. Ma előtérbe került, hogy az új, a modern, a külföldi, a más a trendi. A magyar földnek azonban megvannak a saját termékei, energiái, amelyek a polgáraira is hatással vannak. Ezt kihasználva keresni kell a választ, milyen eszközökkel őrizheti, védheti szellemi és tárgyi értékeit, nemzeti identitását a magyarság. A polgároknak ez saját felelőssége is, hiszen a kultúra, a hagyomány ápolása, az értékek megbecsülése a magyar nép kötelessége, amelyet a jólét fokozásával nem adhat fel. A 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról kettős célú volt: a magyarság csúcstermékeinek őrzése és védelme, valamint a helyi értéktárak kialakításával a kisebb-nagyobb közösségekben található nemzeti értékek összegyűjtése.
A nemzeti értékpiramis egyre bővült, az értéktárakba gyűjtött értékek dinamikusan kerültek be, most már azonban egy lassulási folyamat látható. A nemzeti értékek tára valójában nem bővíthető végtelenül. A külhoni magyar értéktárak kialakítása azonban egy új lendületet hozott 2015-ben, amikor a törvénymódosítására került sor. Ekkortól minden határon túli közösség létrehozhatta a helyi értéktár bizottságot. „A külhoni értékgyűjtés eredményeképpen immár van tiszta határon túli hungarikum: Torockó épített öröksége”‒ emelte ki a helyettes államtitkár.
A magyar nemzeti értékek gyűjtése olyan lehetőségnek tekinthető, amely a nemzet egésze részére fontos identitáserősítő eszköz. Mert a nemzeti értékeknek szerepük van a közösségfejlesztésben, a helyi és a külgazdasági, valamint a turizmus fejlesztésében, a pozitív országkép kialakításában.
A nemzet változásai és a nemzeti azonosságtudat
Duray Miklós felvidéki politikus, író, egyetemi tanár előadásában a nemzetfelejtésről és a nemzeti tudatlanságról szólt.
Az állampolgárság nemzetiséggel való összekeverése valójában tudatlanság. Erre egy példát említett, az egykori Jugoszláviát, amelynek a területén élők egyik nemzetiséghez tartozónak sem tekintették magukat, a nemzettudatuk azonos volt az állampolgárságukkal. Ez az ott élő magyarokra nem vonatkozott. Edvard Benešnek volt hasonló szándéka egy csehszlovák nemzet létrehozásával, viszont nagy kérdés, hogy mi lett azzal, aki a szétesés után sem szlovák, sem cseh nemzetiségű nem akart lenni, hanem csehszlovák?
Duray feltette a kérdést: Az állampolgárság magyar vagy magyarországi? Az állampolgárság magyarországi. Nem a nemzethez van köze. Közjogi szerződés az állam és az egyén között. Ennek a létrejötte egy hivatalos esemény, nyilatkozati vagy szerződéses ügy. Ebből akár ki is zárható az egyén. A nemzetből kitagadni nem lehet, de a nemzettől az egyén elfordulhat.
A közgondolkodásban a lakosság először a nemzet felé fordult, ez látható volt az 1715-ben lejegyzett Boldogasszony anyánk fohászból, amelyből kétségkívül kitűnik, mi a nemzet. Magyarul beszél, és a nemzethez szól. A nemzetállam eszméjének a kialakulását a világ a francia forradalomnak köszönheti. Egy olyan új, modern eszmeiség született ekkor, amely eljuttatta Európát az I. és a II. világháborúba, az antiszemitizmus világába. A nemzetállam hirdetésével megszületett a fasizmus.
„Mindennek történelmi hagyománya van, a nemzet az egy tőről fakadást hordozza magában. Nem azonos az állammal. Az államnak kell szolgálnia a nemzetet, és nem a nemzetet kell alárendelni az államközpontúságnak” ‒ fogalmazott Duray.
Duray Miklós előadása ITT olvasható teljes terjedelmében.
Szórvány – a nemzet határa
Prof. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem munkatársa megindító folyamatokra világított rá. Személyes életéről beszélve elmondta, hogy szórványban él Temesváron. Temes megyében a magyarság népszámlálási adatai szerint pedig 62 ezer, 51 ezer, majd tíz évvel ezelőtt már csak 37 ezer magyar nemzetiségű ember élt. Az előadó megállapította, hogy a tendenciát követve pár év múlva a magyar szó eltűnik erről a vidékről is.
Érdekes kérdést tett fel: „Ki a félmagyar? Akinek apja, anyja magyar, csak fél, hogy megtudják”‒ a professzor mosolyt csalt a résztvevők arcára, bár kihangsúlyozta, hogy ez nem vicc. Hiszen ezekben a családokban a gyermeket tudatosan a román kultúrára nevelik.
1906-ból származik az első utalás a reformátusok között a szórvány szóra, amely nem azonos a diaszpórával, mert ez szétszóródást jelent. A szórvány pedig helyben marad. A szórvány szóra egy nemzetnek sincs kifejezése, csak a magyaroknak – itt hívta fel a figyelmet Bodó Barna arra, hogy a szórvány valóban hungarikum. Míg a diaszpóra szétszóródás, a szórvány helyben marad, és a léte megritkul. Vétesi László író, költő így fogalmazta meg a jelentését: „Az életveszélyesen elszigetelődött maradék, remény nélkül.”
„A szórvány mindennapos döntéshelyzet a nyelvek között. Dönteni kell, választom a nehezebb utat, az anyanyelvet, vagy a döntő, domináns nyelvet. A szülőnek meg kell adni a választás egyenlő esélyét, de a gyerek döntse el, milyen nyelvet választ. Ha a nevelést megkapta, az nem vész el nyom nélkül belőle” – emelte ki dr. Bodó Barna.
A nemzet feladata a szórvánnyal való foglalkozás, mert a nemzet kulturális határa a szórvány. Valójában senki sem adhatja fel harc nélkül a határait, Temes megye most még egy ilyen nemzethatár. A szomorkodás azonban nem elég. A kérdés: Akarunk-e tenni a megmaradásukért? A regionális fejlesztés Bodó szerint nem megoldás, véleménye szerint a szomszédos államok közötti kommunikáció egyfajta megoldást hozhat. Nem gondozni kell a szórványt, hanem kulturális tartalmakat kell szolgáltatni a számukra. Ebben a helyzetben a helyi közösség képtelen az identitás megőrzéséhez szükséges kulturális tartalmat létrehozni. Olyan segítségre van szükségük, amely elő tudja mozdítani az illető közösség önépítkezését. A jövőkeresés szempontjából a testvérvárosi kapcsolatok építését Bodó nem tartja megfelelő eszköznek a szórvánnyal való kapcsolattartásra, mert ezekben az esetekben a helyi, kis számú magyarságot nem szólítják meg. Az identitásőrző intézmények szerepét hangsúlyozta – az iskolát, az egyházat, a civil szervezeteket tudatosan kell építeni, hogy helyben tudjanak dolgozni.
„A szórványstratégiát, amely több esetben kidolgozásra került, politikai kérdésként viszont nem tárgyalják” ‒ zárta szavait Bodó.
Nemzettudat és nemzeti identitás az Európai Unió keretei között
A konferencia záró előadását Pecze Tibor Csongor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori Iskolájának munkatársa tartotta. „2017 fordulópont lehet a nemzeti identitás újragondolása területén”- indította gondolatait Pecze Tibor Csongor. Annak ellenére, hogy 1964 óta azon dolgoznak az európai politikusok és jogalkotók, valamint az egyházi képviselők, hogy a nemzetállam törekvéseit visszaszorítsák, 2017-ben Emmanuel Macron francia államfő újra a francia-német tengely megerősítését szorgalmazza, míg a többi nemzet identitásának szűkítését tervezi, szembemenve az európai alkotmánnyal, amely a közös értékek, gyökerek mellett kötelezte el magát.
A II. világháború után az összeroskadt Európa múltbéli alapokat keresett és a francia-német ellentétet feldolgozva egy új kulturális, politikai tengely megalkotására törekedett. Európának csak egy választása volt 1963-ban – vagy kitart a nemzetállam mellett, vagy az európai integrációt választva felülemelkedik ezen. A döntéshozók közös, keresztény alapokra helyezték az európai identitást, beleépítve a nemzeti identitás értékeit is. Így az európaiság a nemzeti szabadságjogok biztosítását garantálta a közös integráció mellett. Ezért fontos az európai, a nemzeti és a keresztény azonosságtudatot is mindig együtt említeni.
Az előadó kiemelte, hogy VI. Pál pápa 1964-ben Szent Benedek európai védőszentté nyilvánításával egy közös szellemi terméket, egy közös kulturális teret hozott létre. Ez nemcsak keresztény, hanem egy humanista gondolkodás volt, amellyel létrejött az európai tudat, az európai identitástudat.
II. János Pál pápa az európai szellemi tér kitágítását fontosnak tartotta és a szláv identitást is beemelte a Cirill és Metód testvérpárral az európai identitásba. Ezzel valójában a bizánci szellemi örökség az egységes európai szellemi örökség része lett, amely nemcsak a hitet, hanem az antik örökséget is Európába hozta. „Európa sokszínűsége és egysége azonban most, 2017-ben változóban van” – mondta Pecze Tibor Csongor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori Iskolájának munkatársa.
A konferencia résztvevői a délután folyamán egy fakultatív programon vettek részt Nagycenken, ahol megtekintették a Széchenyi-kastélyt és a mauzóleumot. Az est folyamán a Pannonia Hotel Európa termében zongorahangversenyt hallgatnak meg Kassai István Liszt-díjas zongoraművész és Horváth Ábel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója előadásában.
A konferencia videófelvételeit megtekinthetik a szakc.sk oldalon.
