Királyfiakarcsán, a Cserkészligetben gyülekeztek augusztus 19-én, kora délután a Magyarok Nagyasszonya szobor átadása alkalmából megrendezett ünnepség felvidéki, magyarországi és erdélyi résztvevői. Innen indult az ünnepi menet a Szent István térre, Rieger Tibor szobrászművész alkotásához. Sok vendég érkezett a Felvidék különböző tájairól, valamint zarándokok is jöttek, többek között Esztergomból, Veszprémből és Budapestről is, hogy tiszteletüket leróják a szobor előtt.
Az esemény jelentőségét mutatja, hogy az egyházi méltóságok mellett a civil és a politikai élet, valamint a művészvilág jeles képviselői is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt.
A több száz résztvevővel induló menet a bacsfa-szentantalii templom kórusának segítségével, Sranko László plébános vezetésével Mária-énekeket énekelve tette meg az utat a község szívében felállított alkotáshoz. A menet végén a Szent Korona hiteles másolatát a Szent István Lovagrend és a Szent György Lovagrend tagjai kísérték. Az időjárás is kedvezett az ünnepi program résztvevőinek, hiszen az addig erős szél és a szemerkélő eső is elkerülte ezekben a percekben Királyfiakarcsát.
Szerencsés Magdolna, a Petőfi Baráti Társulás elnökségi tagja, az ünnepi műsor moderátora Szent István ünnepe és a magyar államalapítás alkalmából köszöntötte a vendégeket. Majd a Szózat közös éneklésével folytatódott a program. Józsa Mónika vezetésével a Kodály Zoltán Daloskör gyönyörű kórusművekkel hatott az ünneplő közönség szívére. A jelkép, a Magyarok Nagyasszonya, amelyet körülvettek a vendégek, a hűséget és a teremtő szeretetet testesítette meg mindenki számára.
Erdös Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke elmondta, hogy Rieger Tibor közvetlensége, szerénysége, mindenkiben tiszteletet ébreszt. Csodálják nemzete iránti hűségét, amely arra indította, hogy a szobrot felajánlotta Királyfiakarcsának, gyermekkora boldog helyszínének. Erdös kihangsúlyozta, hogy a legnagyobb szeretettel fordul felé, hiszen sok kitűnő alkotása és számos állami elismerése ellenére megközelíthető maradt. Köztéri szobrai a Kárpát-medence számos városában megtalálhatóak, Magyarországon Győrben, Pannonhalmán és Budapesten is.
A mostani, Királyfiakarcsának ajándékozott szobra, a Magyarok Nagyasszonya, az első köztéri alkotása a Felvidéken. A szakrális, nemzeti jelkép felállítása ezért nagy jelentőségű minden határon túli magyar számára. Erdös visszaemlékezve felidézte, hogy 2017-ben a magyar kultúra napja napján jelentették be a szobor bronzba öntését és közadakozást hirdettek és ma az átadás nagy megtiszteltetés minden királyfiakarcsai számára. Ismertette a Szoborbizottságban védnökséget vállaló közéleti személyiségek névsorát, akik a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás, a budapesti székhelyű nagy múltú Bethlen Gábor Alapítvány és a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás felkérésére segítő kezet nyújtottak a szervezéshez.
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy István király országépítő hatalmát Istentől kapta. Ma az a feladatunk, hogy azt keressük, ami összeköt bennünket. Ehhez fontos az egység és a hit felmutatása. Az országgyűlés alelnöke elmondta, hogy a szoboravató ünnepség már két éve elkezdődött, amikor bemutatták a makettet, majd a gipszváltozatot kapták meg. A szobor bronzba öntésének költségét a Kárpát-medence magyarsága adta össze. A két éve megkezdett ünnepség ma befejeződik. A Magyarok Nagyasszonya szobornak ma elkezdődik a köztéri élete. „Élete van, ez a szobor, lát és hall és érez, átlényegül és közvetít kérést, köszönetet” – fogalmazott Lezsák.
Beszédében visszatekintett a magyarok 1000 éves múltjára. Imában szólította meg a szobrot: „Országunk patrónája, gyámságod szabadságot ad, a felelősség szabadságát, amely arra a magunk és hitünk megújulására kötelez, amely személyes felelősségünk.” Kihangsúlyozta, hogy a kereszténység nélkül Európa szétesik. Imáját folytatva a csíksomlyói érzület kiterjesztését kérte. Felszólította a hallgatóságot: „Keressük, a látható egységet.” A hallgatóság a szent imádság utolsó traktusában csatlakozott Lezsákhoz, az Üdvözlégy Máriához.
Csáky Pál, az Európai Parlament képviselője is köszöntötte az ünneplő közösséget. Beszédében elmondta, szerettük volna, ha a XXI. század tisztább, szebb kor lett volna, ehelyett most épp az ellenkezőjét látjuk. Az őszinteség azt kívánja, hogy belássuk félelmeinket, a személyes jövőnket, a nemzetünk és Európa jövőjét illetően is. A gyenge ember megadja magát, abban bízik, majdcsak lesz valahogy. Ma azonban, akik ide eljöttünk, az ellenkezőjét képviseljük: nem adjuk fel, felelősséget érzünk magunkért, a közösségünkért, nem elégszünk meg azzal, amit a sors ad.
Tudatos magyarok vagyunk, nem mindegy számunkra, mi történik a felvidéki magyar közösséggel. A másik üzenetünk, hogy hiszünk abban, hogy vannak felsőbb elrendelések. Ezek segítenek túlélni a nehézséget. Népünk 1100 éves története arra kötelez, hogy ne morzsolódjunk fel. Itt élünk, ma is, a XXI. században szülőföldünkön, ha Karcsa gazdagodik, akkor az egész nemzet gazdagodik. A misztika igenis ott van a mi magyar történetünkben. Az országot, a népet István király elsőként ajánlotta fel a Magyarok Nagyasszonyának és a csoda megtörtént, mert török ellen, Habsburg ellen is megvédte a magyar népet. Valami mélyet adott nekünk ez a felajánlás az évszázadok alatt, azt, hogy a nehéz helyzetben nem szabad feladni és ahol az emberi erő véget ér, ott mi tudjuk, van tovább. A magyarság értékei, múltja által kitermelt értékei, a szenvedései által megszerzett tapasztalata jelenti az esélyt a jövőre. „Ezt üzeni ez a szobor minden jóakaratú magyarnak” – zárta szavait Csáky.
Közös ima felajánlásával kérték Isten áldását. Az imákat Boross Károly helyi esperesplébános és Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye püspöki helynöke mondta el.
Rieger Tibor, a szobrászművész megköszönte a szívélyes és szeretetteljes fogadtatást. Eredeti szándéka szerint szép csendben tervezte műve elhelyezését. A szobrászművész azt kéri a Mindenhatótól, hogy a Magyarok Nagyasszonya évszázadokig hirdesse a magyarok múltját, jelenét és jövőjét. A szoborral, mint mondta, hozzá kíván járulni a Kárpát-medence népeinek egységéhez. Az ünnepi műsor zárásaként egy adománylevél kíséretében átadta a szobrot Erdös Péternek, a Petőfi Baráti Társulás elnökének.
Szabó András, előadóművész szavalatával tette emlékezetessé ezt a különleges pillanatot. Majd az ünnepség köztéri programja a Himnusz éneklésével zárult.
A köszönetnyilvánítások előtt Szerencsés Magdolna külön kiemelte Pogány Erzsébetnek, a Szövetség a Közös Célokért igazgatójának, a Szoborbizottság felvidéki társelnökének és Bakos István művelődéskutatónak, a BGA ügyvivő kurátorának, a Szoborbizottság elnökének elkötelezettségét és az ünnepség megszervezésében vállalt kiemelkedő szerepét.
A program a Cserkészligetben szabadtéri szentmisével folytatódott, amelyet Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, irgalmas rendi szerzetes, Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye püspöki helynöke, továbbá felvidéki és magyarországi oltártestvérek mutattak be. A szentmise alatt a zenei szolgálatot a Dunaszerdahelyi Szent György Kórus szolgáltatta.
A szentmise végén azonban már ismét eleredt az eső. A kulturális műsor fellépői a Megmaradásunkért Kultúrcsoport Nemeshodosról, az Alsópintő egyházkarcsai gyermektánccsoport, Derzsi György, Kovács Koppány, Zsapka Attila valamint Benkó Alajos előadásait a közönség esernyők, a liget nyárfái és a gyönyörű fedett helyet biztosító pavilon alól élvezhették.
Az eseményt nagy médiaérdeklődés is kísérte.
