Jogorvoslatot kaphatnak azok, akik elveszített szlovák állampolgárságuk miatt nem kaptak kárpótlást hetven évvel ezelőtt elkobzott földjeikért. Uniós jogba ütközhet a szlovák kárpótlási törvény, amely csak a szlovák állampolgárságú és állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek adott lehetőséget arra, hogy a második világháborút követő időszakban elkobzott termőföldek után kárpótlást igényeljenek az államtól.
A magyar ajkú szlovákiai képviselők az üggyel kapcsolatos kérdéseikkel több alkalommal is az Európai Bizottsághoz fordultak, ám konkrét válasz csupán évek múlva érkezett. A Bizottság a szlovák hatóságoktól kapott információk szerint megállapította, hogy nagyon kevés embert érinthet a kérdés, így nem kíván foglalkozni az üggyel.
A szakértők becslése szerint azonban az érintettek száma jelentős is lehet, tekintve, hogy 1945 után százezres nagyságrendben telepítettek ki családokat Szlovákiából, ráadásul az elmúlt 70 évben a könnyebb megélhetés reményében sokan Nyugat-Európába költöztek, közülük többen ma már sem szlovákiai lakóhellyel, sem szlovák állampolgársággal nem rendelkeznek.
A Szövetség a Közös Célokért társulás jogvédő hálózata csatlakozva a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet kezdeményezéséhez, várja mindazok jelentkezését, akik a második világháború előtt a mai Szlovákia területén termőfölddel rendelkeztek, szlovák állampolgárságal, vagy bejegyzett állandó lakhellyel azonban nem rendelkeznek.
Az intézkedés célja nem csupán a magyarságot ért jogsérelmek elleni fellépés, hanem az Európai Bizottság előtt annak bebizonyítása, hogy jelenleg is több száz, vagy akár több ezer ember is élhet Közép-, vagy akár Nyugat-Európában, akiket megfosztott Szlovákia a vagyonuk egy részétől azzal, hogy állampolgárság, illetve állandó szlovákiai lakóhely híján kizárta őket a kárpótlási rendszerből.
Amennyiben Ön is érintett az ügyben, kérjük forduljon bizalommal a SZAKC munkatársaihoz!
