Civilek a Tudományért, Magyarságért Kerekasztal Találkozónak adott otthont a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete. A szervezet elnöke, Danczi József köszöntötte a Kárpát-medence 17 települése 27 civil szervezetének képviselőit és a helyi szervezetek képviselőt a Csemadok Házban.
Baksa József, a Nemzeti Együttműködési Közösség képviselője felvezetőjében elmondta, hogy a Karaván fő célja a kapcsolatok kialakítása a Kárpát-medence szervezetei között, de akár uniós projektek is megcélozhatóak.
Bodó Barna, erdélyi újságíró, politikus, politológus, ismeretterjesztő szakíró, a Kolozsvári Babeş-Bolyai TE Politikatudományi Karának egyetemi adjunktusa, a temesvári Kisebbségi-Szórványkutató Központ programigazgatója, a Szórvány Alapítvány, a POLITEIA – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület és a Pro Amicitia Egyesület alapító elnöke az erdélyi kisebbségi kutatás helyzetéről tartott egy átfogó előadást, amelyben rámutatott arra, hogy bár értékes munkát végeznek ezen a téren Erdélyben, sokkal több kutatásra lenne szükség.
Strba Sándor, érsekújvári helytörténész elmondta, hogy immár a 14. könyve jelent meg Érsekújvárról, nemcsak magyar, hanem szlovák nyelven is. Tájékoztatott arról is, hogy egy hatalmas magánkönyvtárral rendelkezik, amelynek sorsáért aggódik a könyvek iránti érdektelenség miatt. Bodó Barna válaszában javasolta egy központi gyűjtőkönyvtár létrehozását a Felvidéken.
Novák Monika, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola igazgatója elmondta, hogy évről évre csökken a magyar iskolát látogató tanulók száma a városban, ami aggasztó a felvidéki magyarság jövőjére való tekintettel.
Dániel Erzsébet, a Limes Anavum Regionális Honismereti Társulás, a Csemadok Nánai Alapszervezetének elnöke kifejtette a helytörténeti kiadványok hiányát, a civil szervezetek működését összefoglaló kiadványok szükségességét. Bodó Barna felajánlotta segítségét egy erre irányuló képzés megtartásához a Felvidéken.
Stugel Tibor, az érsekújvári KultúrKorzó és a Rockszínpad képviseletében elmondta, hogy magyar kultúrosnak lenni tág fogalom. Mivel nincs mutató arra, hogyan kell a magyarságot megtartani, zsákutcába is kerülhet az ember. Bodó Barna válaszában összehasonlította a székely és a felvidéki magyarság területi elrendeződését, és megállapította, hogy míg a székelység egységes tömbben van, a felvidéki magyarság egy hosszú sávban húzódó területen él. Hangsúlyozta, hogy az egyik legnagyobb baj, amikor önként veszítjük el a magyarságunkat például egy előnyösebb lehetőség mellett való döntéssel. Stugel Tibornak válaszolva hozzátette: Magyar az, aki annak tartja magát.
Plichta Péter, a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének egykori elnöke Erdély példáját emelte ki, amelyet követni lehetne a Felvidéken.
Peczár Károly a pozsonyi Esterházy János Polgári Társulás célját ismertette, miszerint Esterházy János rehabilitációját és szentté avatását szorgalmazzák.
Száraz László, a Csemadok Nagykéri Alapszervezetének elnöke és a Mórinca Néptáncegyüttes vezetője beszámolt a szervezetek tevékenységéről, problémáikról. A nem is oly rég még szép létszámú magyar iskola már csaknem felszámolás alatt van, és a gyermekcsoport tagjai is többségben már szlovák nemzetiségűnek vallják magukat.
Krizsán Vilmos, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének elnöke, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) és a Családláncnak alapító tagja a példamutatás fontosságát emelte ki, fontos minden generáció bevonása a szervezeti életbe. A nyugdíjasok szabadideje megengedi, hogy értékes élettapasztalatukat átadják a civil tevékenység során, és ez rendkívül tanulságos, gyakran mégsem használják ki. Hozzátette, hogy a média, az egyház és az oktatási intézmények összefogva tudnak csak előrehaladni.
A késő éjszakába nyúló baráti beszélgetés mind a vendégfogadóknak, mind a vendégeknek hasznos volt és a jövőbeli kapcsolatok kialakítására adott alkalmat.
A Felvidéki Civil Együttműködés Karaván utolsó felvidéki állomása Pozsonyban volt. A találkozót december 17-én, csütörtökön kora délután a Pozsonyi Magyar Intézetben tartották.
programban először Baksa József bemutatta a Nemzeti Együttműködési Közösséget. A szervezet 6 éve működik azzal a céllal, hogy a civil szféra szervezeteit összefogja és együttműködésüket építse a határon túli szervezetekkel. Ezen a felvidéki körúton 17 városból érkeztek a civil szervezetek képviselői, de nemcsak Magyarországról, hanem Erdélyből és Délvidékről is.
Baksa József rövid összefoglalójában elmondta, hogy a 2015-ös csomakőrösi Magyar Nemzeti Identitás tábort 2016-ban Felvidéken szeretnék megvalósítani, és utazásuk során szem előtt tartották, hogy megfelelő helyszínt találjanak a rendezvénynek.
Krizsán Vilmos a Karavánt értékélve a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy sikeres és építő találkozókon, beszélgetéseken vettek részt, sikerült a felvidéki civil szervezetek működésébe, nehézségeibe belelátni, és együttműködési lehetőségeket is találtak a jövőre nézve.
Kotiers Róza, a Diákhálózat elnöke röviden ismertette a vendégekkel a szlovákiai felsőoktatási intézménybe járó magyar hallgatók együttműködését, a Diákhálózat munkáját. Majd Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért munkatársa beszélt a társulás Civil Információs Centrumokkal végzett partneri munkájáról, a Nemzeti Együttműködési Alap most megjelent pályázatairól, amit csak magyarországi szervezetek adhatnak be, de van lehetőség az együttes pályázásra határon túli szervezetekkel, ha a program célja évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények megtartása. Nem minden Kollégium támogatja ezt a lehetőséget, de a Nemzeti Összetartozás, a Mobilitás és alkalmazkodás, illetve az Új nemzedékek jövőjéért Kollégiumhoz várják az együttes pályázatokat.
A témában további információ olvasható az alábbi elérhetőségen:
http://www.civil.info.hu/web/nea/palyazatok
