Böjte Csaba az ötszázezredik kettős állampolgár

A fájdalmas emlékű 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás kilencedik évfordulóján letette az állampolgársági esküt az ötszázezredik külhoni magyar kérelmező, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes és édesanyja, Böjte Julianna.

Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.

Délután ünnepi ülést tartott a Nemzeti Összetartozás Bizottsága.
Mint ismert, 2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást, melyet eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. A Magyarok Világszövetsége aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult.
Mádl Ferenc 2004. december 5-re írta ki a két kérdésben az ügydöntő népszavazást, amelynek eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna. A szavazás élénk közéleti polémiát váltott ki, társadalmi és szakmai szervezetek sokasága kapcsolódott be a választási küzdelembe. Duray Miklós és a többi határon túli magyar szervezet képviselője televíziós vitára hívta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt. A népszavazás azonban mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az eredménytelenül végződött voksolás az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.
A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet a magyar Országgyűlés 2010. május 26-i döntésével tett lehetővé.

Letette az állampolgársági esküt az ötszázezredik külhoni magyar kérelmező

Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben 2013. december 5-én rendezett eskütételen úgy fogalmazott: Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor.
Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek – fogalmazott. “Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre” – mondta. Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak – mint egykor Csoma Sándor -, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyeket, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára.
Orbán Viktor kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából közel négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves – jegyezte meg.
A kormányfő idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor “Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt.
Kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelő munkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki. Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját. Isten hozta önöket! – fordult hozzájuk.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot.
A napot azért, mert a 2004. december 5-ei “nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni”.  Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is – fogalmazott.
Semjén Zsolt a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét szimbolizálja. Úgy értékelte, hogy az egyszerűsített honosítást biztosító törvénnyel folytatják Szent István király országépítő, a nemzetet közjogilag egyesítő munkáját.
“Mi pontosan ugyanezt tesszük. Mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet, és pontosan a Szent Korona mutatja azt, hogy ez a közjogi egység az az acélabroncs, ami a történelem viharaiban is egyben tudja tartani a magyar nemzetet” – mondta. Semjén Zsolt szerint “visszacsinálhatatlan” mindez, mert a külhoni magyarok mint teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárok a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. “Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz” – fogalmazott.
Az eskütételen – amelyet Rogán Antal, az V. kerület kormánypárt polgármestere vezetett le – jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.   

Fidesz: várakozáson felül sikeres a kettős állampolgárság

A nagyobbik kormánypárt szerint a legvérmesebb szakértői becsléseket is felülmúlta, hogy csütörtökön Böjte Csaba személyében az ötszázezredik külhoni magyar tette le állampolgári esküjét.
Erről Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője beszélt sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, kilenc évvel korábban ezen a napon a szocialisták és Gyurcsány Ferenc “uszítására” fájdalmas eredménnyel zárult a kettős állampolgárságról szóló népszavazás.
Az új Országgyűlés 2010 májusában a kettős állampolgárság törvényi biztosításával begyógyította az akkor keletkezett sebeket, a félmilliomodik külhoni magyar eskütételével pedig gyászból ünnepnappá változott december 5. – fogalmazta meg a szóvivő.
Hoppál Péter azt mondta, az elmúlt évek állampolgársági eskütételei bebizonyították, “mindannyiunkat erősebbé, nem pedig gyengébbé tett az, hogy magyar a magyarnak testvére lehet”.
Szólt arról is, volt olyan idő, amikor ennek ellenkezőjét próbálták bebizonyítani hazugságokkal, gyűlöletkampánnyal.
Szerinte ugyanis az MSZP és Gyurcsány Ferenc 2004-ben “nyíltan a külhoni magyarság ellen kampányolt”, magyart a magyar ember uszított. A bukott baloldalon pedig azóta semmi sem változott, hiszen az eltelt kilenc év ellenére még mindig ugyanazok vannak együtt, akik “akkoriban hazudtak” – fűzte hozzá.
A Fidesz szóvivője kiemelte, az MSZP elnökének tanácsadója az a Lendvai Ildikó, aki nemrég azt nyilatkozta: nem tévedett a baloldal, amikor nemet mondott a külhoni magyarokra. Hiller István korábbi oktatási miniszter pedig győzelemként értékelte az akkori népszavazás eredményét – mondta Hoppál Péter.
A kormánypárti politikus kitért Szanyi Tibor szocialista képviselőre is, aki szerinte ma is rendszeresen uszít a külhoni magyarok ellen, akiket néha románoknak is nevez. A bukott baloldalon emellett megtalálható az a Kuncze Gábor, akinek volt pártja “nyílt magyarellenes kampányt folytatott, amíg létezett”, továbbá Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, aki szerinte ma is “ugyanazt a hazug gyűlöletkampányt” folytatja, mint 2004-ben, és a külhoni magyarokat “ma is megfosztaná a nemzethez tartozás élményétől”.
Hoppál Péter megjegyezte még, hogy Bajnai Gordon exminiszterelnök ebben a kérdésben mindig “sumákolt, lapított”, és soha nem kért bocsánatot a külhoni magyaroktól.
A Fidesz ezzel szemben kormányra kerülése után az elsők között, még a kabinetalakítás előtt hozott törvényt a kettős állampolgárságról, amit az alaptörvényben meg is erősített, kimondva: az ország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határokon kívül élő magyarok sorsáért.
A szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, a kettős állampolgárság elfogadásának idején a legvérmesebb becslések is arról szóltak, hogy az első években 200-250 ezren folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Elmondása alapján senki nem számított rá, hogy pár év alatt ilyen sikeres lesz ez a lehetőség a magyarság körében.

Ünnepi ülésen köszöntötte Böjte Csabát a nemzeti összetartozás bizottság
A Nemzeti összetartozás bizottsága bizottsági ülése előtt köszöntötte az egyszerűsített honosítási eljárás keretében állampolgársági esküt tevő 500.000. magyar állampolgárt.
Potápi Árpád János, a bizottság elnöke a magyarországi és erdélyi közélet kiemelkedő alakjának nevezte Böjte Csabát, aki nemcsak Erdélyben, hanem Kárpát-medence szerte végzi karitatív munkáját, és ez a tevékenység “az egész magyar nemzetet emeli fel”. “Böjte Csaba egész életében bizonyította, hogy mindent, amit tesz a magyar nemzet javára és érdekében teszi” – mondta.
Mi, kárpát-medencei népek csak közösen alakíthatjuk a jövőnket – hangsúlyozta.
Csóti György úgy fogalmazott: Böjte Csaba mindig is a magyar nemzet tagja volt, annyi történt, hogy erről most már “papírja is van”, ahogy a többi esküt tevőnek is.
Varga László református lelkészként az eddigi erőt, szeretetet és bölcsességet kívánta Böjte Csabának.
Mile Lajos azt mondta, hogy meghatottság nélkül nem lehet Böjte Csaba munkásságát szemlélni, amelyet a cselekvő szeretet példájának nevezett.
Szili Katalin szerint sikerült azt a törést begyógyítani, amit 2004. december 5-e, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozott. A politikus megköszönte, hogy Böjte Csaba kortársa lehet.
László Lajos, a Székelyföldért Társaság titkára a civilek képviseletében szintén 2004. december 5-ét idézte fel, majd rámutatott: úgy érzik, hogy a nemzeti érzelmű politikusokkal mára eljutottak odáig, hogy egységes magyar nemzetben lehet gondolkodni. Ehhez az erőt olyanok adták, mint Csaba testvér – mondta.
Böjte Csaba úgy fogalmazott: az ő életében minden fájdalom az elutasításból fakadt és minden öröm az elfogadásból. Számára azért volt megható a mai nap, mert eddig mindig ő fogadott be, és most őt fogadta be a magyar nemzet. Reális esélyét látta, hogy a Kárpát-medence magyarsága – a környező népekkel együtt – megteremtse “a tündérkertet”, még ha az odavezető út rögös és hosszú is. Ha vannak is nehézségek, nem szabad megtorpanni – fogalmazott Böjte Csaba, aki szerint az ötszázezer már nem csupán szimbolikus szám, ennek már súlya van.

NÖB Autonómia Albizottság – Szili: fontosak a helyi közösségek igényei
A helyi közösségek igényeinek ismeretében lehet politikai támogatást biztosítani a különböző autonómia törekvésekhez – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának csütörtöki, december 5-i budapesti ülésén.
Az albizottság az Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában élő magyar nemzeti közösségek autonómia törekvéseiről és lehetőségeiről hallgatott meg beszámolót.
A testület elnöke örömének adott hangot, hogy 2010 után az autonómia kérdését ismét az asztalra lehetett tenni, és azt mondta, hogy nem gondolja, a magyarság ezt ne követelhetné és ne írhatná a politikai kívánságlista élére.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke kiemelte: a horvát alkotmány biztosítja a kulturális autonómiát, mással az alacsony létszámuk miatt nem is élhetnének, a területi autonómiára nincs esélyük. Ez az autonómiaforma biztosítja az anyanyelv használatát, a hitéletet és a politikai képviseletet. Az, hogy adott eseten az ezzel járó lehetőségeket nem használják ki teljes egészében csak a saját hibájuk, és nem a többségi nemzeté – jegyezte meg. Problémának nevezte, hogy nagyon kevesen íratják magyar nyelvű iskolába gyermekeiket.
Jakab Sándor azt mondta, hogy a legjobban fogyó nemzetrész az övék, mintegy 14 ezren vallották magukat a legutóbbi népszámláláson magyarnak. Ennek a létszámnak mintegy 10 százaléka kérte a magyar állampolgárságot, aminek 10 százaléka regisztrált a választásra.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseletében kiemelte: hasonló a szlovéniai helyzet is, azaz a kulturális autonómia adott, a parlamenti képviseletük biztosított. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az utóbbi időben egyfajta negatív hangulat, magyarellenesség kezdett eluralkodni, és egyre gyakoribb a gyűlöletbeszéd is. Szerinte az anyaország fontos segítséget nyújthat a jelenség megfordításához, és kiemelte a konzuli iroda közeljövőben történő megnyitását.
Szorgalmaz olyan kétnyelvű iskola létrehozását, ahol mindkét nyelv teljesen egyenrangú, ugyanakkor szomorúnak tartotta, hogy a nemzetiségi kerettörvény ügyében nem történt előrelépés. Pozitívumként említette, hogy létszámukhoz képest nőtt a magyar állampolgárság iránti érdeklődés, de szkeptikus volt azt illetően, hogy hányan vesznek majd részt a választáson. Jelezte: ők mindent megtesznek annak népszerűsítéséért.
Az ausztriai magyar szervezetek képviselői azt hangsúlyozták, hogy az ott élő magyar kisebbség speciális helyzetben van a többi diaszpórához képest is.
Mentsik Szilvia, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala képviseletében azt mondta, újra kellene értékelni a migráció fogalmát, és az anyaországnak törekednie kellene arra, hogy kapcsolatban maradjon azon állampolgáraival, akik máshol keresik a boldogulást, egyúttal fontos, hogy legyen lehetőség a visszatérésre.
Szólt arról, hogy a kettős állampolgárságot illetően ugyanolyan sanyarú a helyzet, mint Szlovákiában, azaz, akik felveszik a magyar állampolgárságot, le kell mondaniuk az osztrák állampolgárságról. Problémának nevezte még saját kulturális, nevelési központ hiányát is.
Csóti György (Fidesz) a bizottság alelnöke szerint Burgenland esetében mindenképpen követelhető a kulturális autonómia, hiszen ott őshonos a magyarság.

mti nyomán Felvidék.ma