Jegyzőkönyv az elnökségi ülésről – 2014

Jegyzőkönyv a SZAKC elnökségi üléséről, 2014. szeptember 19-én 12.30 órától Budapesten

 

Résztvevők: Duray Miklós, Mézes Rudolf, Jókai Tibor, Csémi Szilárd, Mihács Szilvia, Dániel Erzsébet, Pásztor István, Ladányi Lajos, Cservenka János, Pallag György, Rubovszky András

A résztvevők megkapták a SZAKC martosi közgyűlésének hitelesített jegyzőkönyvét, valamint a közgyűlésen elfogadott SZAKC Alapszabály hitelesített módosított változatát.

Az elnökségi ülést Duray Miklós, elnök nyitotta meg és vezette.

A SZAKC elnökségi ülésének a Magyar Művészeti Akadémia nyújtott helyet. A program a Pesti Vigadó megtekintésével kezdődött és a Széchényi Társaság ünnepségével ért véget.

Duray Miklós ismertette a napirendi programot:

  1. A SZAKC martosi közgyűlése döntéseinek áttekintése
  2. Tisztújítás (elnök, alelnökök választása)
  3. A Kárpát-medence magyar civil szervezeteinek kapcsolati hálózata

 

  1. Az elnökség áttekintette a SZAKC martosi közgyűlésének jegyzőkönyvét, melyben a közgyűlés jóváhagyta a társulás alapszabályának módosítására tett javaslatot. A módosított hitelesített Alapszabályt az elnökségi tagok megkapták.
  2. A közgyűlés javaslatot tett a tisztségviselőkre Duray Miklós elnök, az alelnökök Ladányi Lajos és Mézes Rudolf személyében. Az elnökség a módosított Alapszabály értelmében a határozatképességnek eleget tett és a következőképpen választott tisztségviselőket:
    1. Mézes Rudolfot alelnöki tisztségében 1 tartózkodással elfogadta a következő tisztújításig
    2. Ladányi Lajost alelnöki tisztségében 1 tartózkodással elfogadta a következő tisztújításig
    3. Duray Miklóst elnöki tisztségében 1 tartózkodással elfogadta, melyet Duray Miklós 1 évre elvállalt.
  3. Ugyancsak a martosi közgyűlésen volt ismertetve a Kárpát-haza Program, mely a harmadik napirendi programja volt az elnökségi ülésnek. Duray Miklós elmondta, hogy a SZAKC együttműködési szerződést kötött a budapesti székhelyű Nemzetstratégiai Kutatóintézettel (NSKI), és ezzel többirányú partnerségi kapcsolat jött létre köztük. Az egyik része ennek az együttműködésnek, hogy a SZAKC és a NSKI közös programokat, konferenciákat szervez, a másik része arra vonatkozik, hogy a SZAKC vegyen részt egy Kárpát-medencei olyan civil hálózat kialakításában, ami hozzájárulhat az NSKI által kidolgozott két programhoz. Az egyik program a 2014 és 2020 közötti fejlesztési terv és a másik pedig a 2030-ig terjedő Kárpát-haza program. Mindkét programnak elsősorban gazdasági irányultsága van, de ezeket a programokat a civil háttér és a civil kapcsolatok nélkül nem lehet szervezni. Egy leltárt kell készíteni arról, hogy a SZAKC tagszervezetei milyen Kárpát-medencei kapcsolatokkal rendelkeznek, tehát hol vannak partnerszervezetei, vagy olyan kapcsolatai, amelyek konkrét tevékenységben merülnek ki. A másik része ennek az elképzelésnek pedig arra irányul, hogy november 12-én, a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdasági Kara, amely Sopronban székel, megtartja rendszeres éves tudományos tanácskozását, amelynek az alapgondolata a makrogazdasági tervezés, és hálózati szinergiák. Duray Miklós elmondta, hogy azzal a kéréssel és javaslattal fordult az egyetemhez, hogy kellene egy olyan szekciót indítani, amely a Kárpát-medencei együttműködésre, civil hálózatokra, az államhatár által kettévágott szerves régiók összekapcsolódására, együttműködésére irányulna. Pozitív visszajelzés érkezett, szívesen nyitnának egy ilyen szekciót. Ezen a konferencián például a felvidéki Szlovákiai Magyar Közgazdászok Társulása bemutathatná a Baross Gábor tervet, melyhez a SZAKC-nak szoros kapcsolódása van. A Kárpát-haza Program bemutatása egy komáromi konferencián volt januárban, majd Nagykaposon is, tehát már elindult ebben az irányban egy tevékenység, amely a SZAKC és NSKI közös tevékenységeként jelent meg. Ez a SZAKC tevékenységében egy új terület lenne, ami a Kárpát-medencei hálózat kialakulására irányulna, és amelynek a SZAKC lehetne az egyik mozgatója a Felvidéken.

Hozzászólások, vélemények:

Dániel Erzsébet: szerinte erre nagy szükség van, egy leltárt kell készíteni a civil szervezetek profiljairól a régiókban, és így lehet nagy projektekbe bekapcsolódni.

Mézes Rudolf: nagyon fontos dolognak látja, lehet a meglévő kapcsolatokra építeni. A Csemadoknak is vannak Kárpát-medencei kapcsolatai, az oktatás, a művelődés, a kultúra, ami összefog bennünket. Sikeres vállalkozókat kell találni és erre lehetőség a falunapok vagy különböző események meghívóin található támogatók felsorolása, akik zöme vállalkozó.

Cservenka János: az iskoláknak is rengeteg kapcsolata van vállalkozókkal. Ugyanakkor figyelmeztetett arra a tényre, hogy kelet felé az emberek már nem csupán frusztráltak, az önfeladás hátárán vannak. A fiatalokat nehéz felrázni, mert csak azt látják, hogy a nagyszülők, a szülők munka nélkül vannak, és azért csak léteznek, és inkább lead az igényességéből, mert ez munkával jár.

Pásztor István: minden régióban vannak életképes vállalkozások. A Bodrogközből is elmennek a fiatalok, mert alig lehet munkahelyet találni. Véleménye szerint a SZAKC-nak minden régióban kellene lennie egy szervezetének, amely felkészült arra, hogy az adott régióban felmérje a helyzetet, foglalkozzon úgy a gazdasági, mind a kulturális feladatokkal.

Duray Miklós: a SZAKC tagszervezetei az ősz folyamán készítsék el saját leltárukat a kapcsolati rendszerükről, melyet a koordinátori kapcsolatban majd alkalmazni tudunk és ezt állandóan frissíteni, és bővíteni kell. Határidő: 2014. december 1.

Cservenka János felajánlotta, hogy a SZAKC decemberi elnökségi ülését Hidaskürtön tartsa.

Jegyzőkönyv vezető: Szőke Éva

Budapest, 2014. szeptember 19.