Milyen Európát szeretnénk? címmel május 25-én a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás és a Mosonmagyaróvári Nagycsaládosok Életfa Egyesület második közös programjára Taksonyfalván került sor. Az EUROKON24 nevet viselő Európa-konferencia a közös gondolkodás jegyében zajlott hazai és Kárpát-medencei vendégek részvételével, amelyet az Interreg Magyarország-Szlovákia Program Kisprojekt Alapja támogatott az Európai Unió társfinanszírozásával.
A program megálmodója és felelős szervezője Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért társulás ügyvezető igazgatója, aki kiemelte, a konferencia előadásai az európai értékeket hivatottak hangsúlyozni, valamint célul fogalmazták meg, hogy a Kárpát-medence uniós országaiból érkezett vendégeket ösztönözzék arra, hogy nemzetük aktív tagjaként vegyenek részt az unió demokratikus és polgári életében és járuljanak hozzá a döntési folyamatokhoz.
A taksonyi Szabadidőközpontba a konferenciára rengeteg ember érkezett Kárpát-medence különböző országaiból, így hamar megtelt a kultúrház minden szeglete. A regisztráció gördülékeny lebonyolításában lelkes önkéntes fiatalok is részt vettek, akik segítettek a résztvevőknek, valamint az Európa saroknál várták az érdeklődőket.
A tematikus konferencia kapcsán az európai értékekről hallhattak előadásokat ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogásztól és Somogyi Alfréd lelkésztől, illetve sor került Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője és Berényi József, a Régiók Európai Bizottságának tagja pódiumbeszélgetésére is Hideghéthy Andrea moderálásával.
A konferencia vendégeit Taksony község polgármestere, Mészáros Márta is külön üdvözölte, aki bemutatta a Galántai járásban lévő ősi magyar települést is.
Majd Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke ünnepi köszöntőjében rámutatott az Európai Unió fontosságára, előnyeire, ám arra is, hogy sajnos nem tartanak bennünket egyenrangú félnek.
Az előnyök közé sorolta, hogy jelentős anyagi forrásokat, mintegy 13 milliárd eurót kapott Szlovákia az előző két költségvetési ciklusban az ország felzárkóztatásához, amelyet véleménye szerint a szlovák kormányok kevésbé hatékonyan használtak fel, mint a környező országok. Kiemelte az Interreg Magyarország-Szlovákia határon átnyúló projektjeit, amelyeknek köszönhetően a határ mentén élők életminősége sokat javult a számos beruházásnak, fejlesztésnek köszönhetően. Megjegyezte, az előző ciklusban 160 millió euróból valósultak meg fejlesztések, a monitoring bizottságnak köszönhetően jelentősen fejlődött a határ menti bővítés. Mint mondta, a program a 2021-2027-es költségvetési ciklusban némileg kevesebb összegből, 130 millió euróból, de folytatódik, amelynek köszönhetően a mai rendezvény is megvalósulhat.
Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke témafelvezető gondolatként Európa visszaszerzéséről beszélt. Mint mondta, az Európai Unió három értékre, mintegy alappillérre épül. Ez a kereszténydemokrácia, a regionalizmus és az őshonos közösségek védelme. Rámutatott, gyenge az az Európa, amely nem védelmezi a kisebbségeket, hiszen Európában több mint 50 millióan élnek, közülük minden hetedik kisebbségben él a rossz politikai döntések, békediktátumok miatt. Hangsúlyozta, az EU tartozik egy szabályrendszer megalkotásával az őshonos közösségek jogainak védelme érdekében.
Ezt követően került sor arra a pódiumbeszélgetésre, melyen Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője és Berényi József, a Régiók Európai Bizottságának a tagja, Nagyszombat megye alelnöke beszélgettek Hideghéthy Andrea újságíró, szerkesztő, a Felvidék.ma felelős kiadója moderálásával. A beszélgetésről részletes tudósításunkat itt olvashatja. Erről bővebben itt olvashatnak:
A pódiumbeszélgetést követően a konferencia további részében a közös gondolkodást erősítve ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, az Európai Unió polgárainak jogairól, jogérvényesítési lehetőségeiről beszélt és annak eszköztárát mutatta be, majd Somogyi Alfréd egyetemi tanár, lelkész arra hívta fel a figyelmet, miért fontos uniós jogaink érvényesítésénél nemzeti identitásunk.
Ifj. Lomnici Zoltán tárgyilagos előadásában leszögezte, széles eszköztár áll az uniós állampolgárok rendelkezésére jogaik érvényesítéséhez. Ilyen például a petíciós jog, az EU ombudsmani intézménye, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság, illetve az Európai Bizottság szerve.
Ennek kapcsán azonban megjegyezte, közvetlen veszélyben van az EU-ban a demokrácia és a jogvédelem intézményrendszere, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a Nemzeti Régiókról szóló Európai Polgári Kezdeményezés, valamint a Minority SafePack kudarca, amelyek külhoni magyar szervezetekhez kapcsolódnak. „Ezért különösen fájó, hogy az Európai Bizottság ezeket a kezdeményezéseket leseperte az asztalról, amelyek egyébként méltányosságból, célszerűségi okokból, illetve a szubszidiaritás elve betartásának következtében hivatalból megkezdhette volna ezen ügyekben a jogalkotást” – fogalmazott.
Rámutatott, az őshonos nemzeti kisebbségek, őshonos európai állampolgárok érdekének védelme figyelmen kívül hagyásával zajlanak a jogalkotási folyamatok az EU-ban, ám hozzátette, ez nem vezet az euszkepticizmus irányába, hiszen maga az unió intézménye továbbra is népszerű az uniós polgárok körében, ám az intézményrendszerében való bizalom folyamatosan csökken – mondta a Századvég Alapítvány kutatásaira hivatkozva. Ifj. Lomniczi Zoltán kiemelte még az NGO-k szerepét is, amelyek az európai uniós döntéshozatal szempontjából nagy befolyással bírnak. „A kontraszelekció és az egyoldalúság jellemzi a leginkább ezeket a szervezeteket, illetve munkájukat” – jegyezte meg, hozzátéve, sem a felvidéki, sem a kárpátaljai magyarokat érintő jogsértések nem érik el a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International, sem a Helsinki Bizottság érdeklődését.
Előadásának végén rámutatott, a külhoni magyarok érdeke is egy erős nemzeti kormány, amely hathatósan tudja támogatni a határon túli magyarokat, akikért felelősséget vállal. „Meggyőződésem, hogy az elmúlt években egyre kiforrottabb, felelősebb és határozottabb külhoni magyarságpolitika jellemezte a magyar nemzeti kormány munkáját” – húzta alá.
Végezetül pedig a telt házas szabadidőközpontban úgy fogalmazott, szeretettel hív meg mindenkit a június elsején tartandó budapesti Békemenetre, ahol „mindenki kinyilváníthatja békepártiságát, kinyilváníthatja, hogy támogatja a nemzeti kormány törekvéseit – pártpolitikától függetlenül mindenkit szeretettel várunk”.
Őt követte Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, Lakszakállas község lelkésze, aki a nemzeti identitás jelentőségéről és fontosságáról értekezett az Európai Unió kapcsán. Mint mondta, napjainkban egyre inkább eljelentéktelenedik a nemzeti identitás, léte bizonytalanná vált, ami Európa hosszú évszázadai során ezidáig ismeretlen jelenség volt.
Előadásában a nemzeti identitás jelentőségét annak hiányával igyekezett megfogalmazni. „A nemzetek nélkül Európa csak egy csupasz földrész, ami 10,5 millió négyzetkilométer. Ázsia és Amerika négyszer nagyobb, Afrika háromszor, és ennyi. Nemzetek nélkül nincs német ipar, holland fapapucs, bolgár kertészet, olasz spagetti és francia bor” – mutatott rá.
A nemzetek Európájában ugyanis szerinte a nemzeti identitás megmaradásunkat jelenti és a jövőnket szavatolja. Arra kérdésre, hogy mivel lehet megerősíteni a nemzeti identitást, a nemzetek Európáját, rámutatott, az európai nemzetek identitását a keresztyénség határozza meg és a nemzeti identitásunk Európa megőrzését, végső soron megmentését jelenti.
„A nemzeti identitás tehát Európa megőrzését, végső soron megmentését jelenti. Azzal, hogy mi, magyarok, kilógunk a jelenlegi európai beteges gondolkodás sorából, az úgynevezett mainstream gondolkodásból, azzal nem szétverjük, hanem éppen ellenkezőleg: mentjük Európát! Ezért van szükség változásra az Unióban. Változik, vagy elpusztul. Ha Európa jövőjét akarjuk megtartani, akkor a múltjából kell tanulnunk. A keresztyén alapokon álló nemzeti identitások interakciójában és az erős nemzetállamok együttműködésében van elrejtve a jövőnk.” Somogyi Alfréd előadása teljes terjedelmében itt olvasható.
Az Európa-konferencia ünnepi megnyitóján tiszteletét tette többek között Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke, a KCSSZ elnökségének jelenlévő tagjai; Erősné Szabó Mária Magyarországról, Dánél Sándor Erdélyből, illetve Pásztor Csaba, a felvidéki régió képviseletében; valamint számos, a Kárpát-medencéből érkező szervezet képviselője.
A rendezvényen megtekinthető volt az Európa-kaland: Fedezd fel és ragadd meg a lehetőségeidet! című roll-up kiállítás, amely betekintést nyújt az európai intézményrendszerekbe, bemutatva az európai jelképeket, az európai parlamenti választások mechanizmusát és a részvétel feltételeit. Ezen felül lehetőség nyílt a résztvevők számára egy szórakoztató Eu Totó kitöltésére, illetve megtekinthető volt a Szövetség a Közös Célokért társulás fennállásának 20. jubileumi évfordulójára készült roll-up, amely a szervezet tevékenységét foglalja össze.
